Az ecset könnyedén siklik végig a szemhéjam felszínén, maga után egy gyönyörű, édenfekete tuscsíkot hagyva. Hátra lépek a tükörtől és megcsodálom a kivételesen, egészen jól kinéző ívet, mely tökéletesen követi a szemem ívét. Visszacsukom a tubust, és ledobom a pultra a többi, enyhén koszos sminkjeim közé. Mindenhol egy kis púder, s még alapozó is hanyatlik a pult, valamikori hófehér felületén. A szempilláim tökéletesen emelik meg a tekintetemet, amelyre azt hiszem, hogy a mai éjszaka folyamán szükségem is lesz. Vörös rúzsomat az ajkamra festem, kissé kijavítom, ahol rászorul, s elhagyom a fürdőt, hogy belebújjak az este főszereplőjébe.
Harry nem éppen a visszafogott ruhák között válogatott a számomra. Biztosított róla, hogy rá bízhatom nyugodt szívvel, de ahogy megláttam az anyagot, már tudtam, hogy minden leszek benne, csak nyugodt nem. Valószínű egész este azon fog járni minden gondolatom, hogy nehogy bármi is előbukkanjon belőle.
A fekete anyag úgy követi a testem vonalát, hogy már magamat bámulva is zavarba jövök. A földet súrolja, és megfordul a fejemben, hogy remélem nem fogok hanyatt esni benne. Hátat fordítok a tükörnek, hogy azt a részét is tökéletesen be lássam a testemnek, a ruhának és az egész összehatásnak, amit mutatok. Szinte az egész hátam szabadon van a ruhának köszönhetően. Az is megfordul a fejemben, hogy a fenekem fentről egy rossz mozdulat hatására előbukkan. Ahogyan a fenekemet, a csípőmet jobban szemügyre veszem megpillantom a bugyim körvonalát, ahogyan a húsomba vág. Fogalmam sincs, hogy meddig jár az agyam, de a hosszú felslicceléshez vezetem a kezeimet, és felnyúlva lehúzom a lábaimon a finom csipke darabot. Felegyenesedem, lesimítom a ruhámon a gyűrődéseket és felegyenesedem teljesen. Meztelennek érzem magamat. Feszengek. Ebből a pillanatból Harry rángat ki, ahogyan mögém lép, keze a csupasz bőrömön, a derekamon állapodik meg.
- Indulhatunk?
Végig nézek rajta a tükrön keresztül, és megállapítom, hogy igazán férfiasan fest a méretre szabott öltönyében, és a csokornyakkendőben, amely a nyakát keretezi. Smaragd tekintete az enyémbe mélyed. Semmi sem látszik az arcán, így aprót bólintok és szembe fordulok vele.
- Indulhatunk.
Kezemet megragadva vezet ki a helyiségből, az apartmanból, a liftig, le egészen a földszintre, ahol a parkolófiú már is kipattan az autójából, megkerüli a járművet és kitárva nekem annak ajtaját besegít. Hosszú ruhám kissé ügyeskedést kíván, és arra is oda kell figyelnem, hogy nehogy akaratlanul villantás legyen a vége a fiú irányába, akinek többlet borravaló lenne. Rámosolygok, ő becsukja az ajtót és Harry indít is.
Belépve a terembe nagyot nyelek az elém táruló látvány következtében, amint az agyam felfogja, hogy hova is csöppentem. Körülöttünk több ember falja egymást, vannak, akik ruha nélkül élvezik az estét, de vannak hasonló estélyibe, mint mi. Harry biztosan tart, de én nem tudom elszakítani a pillantásaimat a körülöttünk sündörgő emberekről. Pár lány dekoratív ruhában jár körbe a helyiségben. Egy hozzánk lép, s akkor látom meg, ahogyan a hófehér utcák csodásan kidolgozva terülnek egy az ezüst tálca felületén. Úgy kínálja, minta finom sütemények lennének a kezei között, nem pedig drog. Ellép, és más felé indul, Harry pedig maga felé fordít.
- Lazíts – suttogja az ajkamba a szavakat. Szorosan tart a testéhez közel, szinte már eggyé válik a lélegzetünk. Fel kell néznem rá, hiába viselem a gyilkosan magas cipőket, így is fölém magasodik jóval. – Semmit sem kell elfogadnod, amit nem akarsz. Csak rám koncentrálj, és kövess.
Bólintok.
Alig észrevehetően fogadom el, amit mond és már a szájára is von. Beleremegek az érintésébe. Keze a fenekemre talál, ujjai belém mélyednek, így még közelebb nyomva a testéhez. Nyelve megtalálja az enyémet, enyhe borostája karistolja az arcomat, én pedig enyhén megremegek a heves, váratlan csókjának hatására, amely teljesen le is vesz a lábamról. Teljesen kizárom a zenét, az előbb látott képeket, és átadom magam a férfinak, aki a karjai között tart biztosan.
- Igazán csábító látvány.
Harry ekkor szakad el tőlem, én pedig realizálom, hogy hozzánk intézték a szavakat. Nagyot nyelek, Harrytől nem elszakadva fordulok a hang irányába. Egy férfi, ködös tekintettel méreget bennünket. Nők veszik körül, előtte az üvegasztalon nagyobb mennyiségű drog terül el, és pár pohár alkohol is helyet kapott mellettük.
Feszengek. Keresztezem a bokáimat és teljesen Harrynek dőlök. Csípőmnél ujja le, s föl jár, ami kissé megnyugtat, de nem jelenteném ki, hogy a szívem dobogása normalizálódna. Féloldalas mosolya az arcán húzódik, rám pillant, egy újabb csókot csen, s visszafordul a férfi irányába, akihez jöttünk.
- Igazán csodás barátnője van – pillant végig rajtam. A combom szabadon mutatkozik meg előtte a ruha vágásában. Rámosolygok szépen, így fogadom a bókot. Mindent Harryre bízom. Feláll és közeledni kezd. Észrevétlenül merevedem meg Harry karjai alatt. Tovább simogatja a csupasz bőrömet. – Kérem, fogyasszunk együtt egy italt.
Figyelem az oldalamon álló férfit, aki bólint. Ujjainkat egybefűzi és vezetni kezd, követve a házigazdát egy keskenyebb folyosón át, ahonnan ajtók, valószínűsítve, szobák nyílnak. Nem engedem el Harry kezét egészen addig, amíg Greg meg nem torpan egy ajtó előtt, ahol őrök állnak.
- Sose lehet tudni – magyarázza, és beinvitál bennünket egy szobába, amelyben a narancs és a piros szín dominál. Szőnyeggel borított a helyiség, melybe a sarkaim bele-bele süllyednek. Erősen fogom Harryt, aki vezet a kanapé irányába, míg Greg a bárhoz lép. – Sajnálom, de semmi édessel nem szolgálhatok.
Valószínűsítem, hogy nekem szánja a szavait.
- Semmi baj, megvagyok.
- Elfogad egy pohár whiskyt?
- Rendben vagyok, köszönöm a figyelmességét – bájolgok neki, és finoman keresztezem a lábaimat. Harry a csupasz combomra helyezi a szabad kezét birtoklóan.
Biccent, átnyújtja Harrynek az italt, ami tisztán színezi meg a pohár kristályos feszínét. Greg leül velünk szemben, egy fotelben kényelmesedik el és fogyasztani is kezdi az italt.
- Csodálatos a hölgy – szabad lábaimat úgy vizslatja, mintha muszáj volna neki. Csodálom, hogy a nyála nem csordul ki a ferde száján, amelyen most a nyelve szalad végig. Megborzongok, de igyekszem elrejteni ennek jelét.
- Köszönöm – Harry komoran mondja. – Szerencsés vagyok. A kezeim közé került, és már nincs is menekülési út.
- Igazán csábító volt a csókjuk. Mondhatom, hogy a teremben a legforróbb pár voltatok, és még csak egy csók csattant el kettőtök között.
- Mit akar tőlünk?
Félre hajtja a fejét, és azt hiszem, hogy zsigerből megérzem, hogy ebből már semmi jó nem sülhet ki. Harry keze alatt átcsúsztatom az enyémet, és az ő combjára helyezem amolyan biztonságot keresve.
- Azt teszed vele, amit én mondok.
Belém fagy minden. Levegőt is elfelejtek venni a kijelentése hallatán. Tudtam, hogy meredek a pasi, Harry már mesélt erről, de soha nem részletezte. Én pedig a legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyesmire kell vetemednünk. Nagyon remélem, hogy Harry nem akar eleget tenni ennek a perverz, számomra undorító kérésnek.
- Rendben.
Köpni-nyelni nem tudok, amikor Harry száját elhagyja a szó. Mi van?
Feláll, kezét nyújtja és maga után von. Kiránt a bár oldalától egy bárszéket, a fotel elé helyezi nem messze, és felsegít rá. Végig egybekapcsolódik a tekintetünk. Valamiféle megnyugvást keresek benne, és lassan sikerül is lenyugtatnom a kapkodó lélegzetemet.
- Csókold meg.
Hangzik el az első parancs.
Ismerős terület, ez még nem is rémiszt meg. Igyekszem kizárni, hogy ez a perverz öreg bennünket bámul, és kitudja, hogy mik indulnak meg benne ennek látványára.
Harry nyelve az enyémre talál. Szájában hal el egy halk nyögésem, ujjai a hajamba túrnak, meghúzza, megbillenti a fejemet, mélyebben csókol, fogaink koccannak, a lélegzetünk eggyé válik és egy pillanatra sikerül elfelejtem, hogy hol is vagyunk, amíg a férfi hangja fel nem hangzik ismételten.
Harry elszakad tőlem és Gregre pillant, de én egy másodpercre sem szakítom el a pillantásomat Harry arcáról.
- Nyúlj a lábai közé.
Zöld szemek ismét találkoznak az enyéimekkel, a keze pedig szinte parancsszóra vándorol a ruhám sliccének köszönhetően könnyedén a csupasz combjaim közé. Látom a tekintetében az izgalom megcsillanását, amikor érzékeli a bugyi hiányát. Elmosolyodom magamban, bár nem így képzeltem el a helyzetet, de örülök, hogy ennyire meghökkentően alakult.
Kutató ujjaival hozzám ér.
Bassza meg.
Komolyan gondolja!
Fejem hátra bicsaklik, ahogyan a csiklómat simogatni kezdi. Széjjelebb csúsznak a combjaim a bársonnyal borított szék anyagon, ám kapcsolok a ködös gondolataim közepette, és összébb zárom. Harryvel a tekintetünk egybeolvad, közelebb hajol, szája megnyalja az enyémet, és olcsó, ribanc módjára még többet kezdek követelni a hosszú ujjakból.
- Csodálatos – a mormogó hang visszaránt oda, hol valójában vagyunk, és az izmaim teljesen körül ölelik Harry ujjait, amelyek a hüvelyemet simogatják. Fogalmam sincs, hogy mi történik, csak egy idegen ujjat érzek meg a nyakam vonalán, Harry ujjai eltűnnek belőlem, és megperdülve másodpercek töredéke alatt a háta mögött találom magamat. Fegyvere a kezében és a férfi koponyájával találkozik a csöve.
- Mint említettem, ő az enyém. Greg.
- Ki a fasz vagy? – fröcsögi a szavakat. Már egyáltalán nem az a jókedvű, szexjátékos fickó, mint aki volt.
- Az, akinek a területére betörtél – lép közelebb hozzá Harry. – Hogy gondoltad, hogy Észak-Texasban terítesz?
- Harry Styles – röhög fel. – A híres díler személyesen jött elintézni a mocskos munkát. Vegyem megtiszteltetésnek?
- Baszd meg!
- Arra készültem.
Harry szájba veri a fegyvere markolatával. Vér fröccsen a falra, és enyhe csontok roppanása visszhangot ver a szoba falai között. Közelebb lép Greghez, aki röhögve köpi a szájában összegyűlt vért a padlóra.
Az orromba kúszik a fémes szaga a vöröslő vérnek. Felfordul a gyomrom. Kétlem, hogy valaha is képes lennék megszokni ennek a látványát.
- Figyelmeztettek téged. Az embereim és mások is, de te azt hitted valami kibaszott király vagy. Tudd, hogy senki sem szórakozhat!
- Szerintem más hiszi, hogy egy kibaszott király – röhög.
- Idejöttél újgazdagként, és a pöcsödet vered a kokainra. Te is csak egy mocskos drogos vagy.
- Még is a magamfajta mocskos drogosokból élsz. Bár megértem, hogy ilyen szép kurvákat komolyan dollármilliók segítenek csak eltartani.
Magam köré fonom a kezeimet, amolyan védekezésképpen.
- Utolsó kívánság?
- Baszd meg!
Harry meghúzza a ravaszt, én pedig összerezzenek.
Még mindig a szívem a torkomban zakatol, ahogyan az enyhe forgalomban haladunk az éjszaka folyamán. Egyikünk sem szólal meg. Tudom, hogy Harry számára ez nem egy egyszeri, első alkalom volt, de teljesen más a tudatában lenni valaminek, vagy pedig átélni azt véleményem szerint. Az éjjeli fények elhomályosulnak a látásomnak köszönhetőn. Igyekszem nem kiengedni a könnyeimet, s magam sem tudom, hogy mi ért jobban célt a bensőmben.
Érzem Harry kezét az enyémre vándorolni, amelyek így már a combomon pihennek. Megrezzenek az érintését követőn. Felé pillantok, de ő csak az utat figyeli. Zöld szemein a fény megcsillan, állkapcsa feszes. Kezén meglátok egy pár vércseppet, s inkább elkapom a tekintetemet gyorsan.
Beérve a lakásba Harry el is tűnik a fürdőszobába és már a zuhany zuhatagjának hangja áramlik ki a helyiségből. Becsukja az ajtót, én pedig a hűtőből megragadva egy üveg rozét, kitöltöm az első pohárba, amely a kezembe akad, és szinte fel is hajtom. Úgy érzem, hogy erősebbre lenne szükségem, de mindössze beérem ezzel. Lerúgom a cipőimet, a pultnak dőlök, és a szemeim előtt ismételten megjelennek a képek, a szagokat az orromba érzem még mindig.
Felkapom a fejem az ajtónak halk hangjára.
Harry megjelenik nedves felsőtesttel, a derekán törülközővel. Hajáról vízcseppek esnek a testére és gördülnek végig azon, míg a törülköző anyaga fel nem szívja azokat. Közelebb igyekszik hozzám, kiveszi a poharat a kezemből és ő is felhajt egy kevéske bort.
- Megtetted volna?
Értetlenül néz rám, de hamar összekapcsolja a dolgokat.
- Természetesen nem – mondja, s leteszi a poharat a márványpultra. – Nincs az a pillanat, hogy én már előtt dugjalak meg. Hidd el, minden gyönyöröd az enyém – lép közelebb.
Lepillant rám, egy csepp víz az arcomra esik, végigszáguld rajtam az ajkam sarkában pedig a nyelvem enyhén kidugva meg is ízlelem. Ujja az ajkamhoz ér, és végig simít rajta. Árad testéből a forróság, amely nem csak a zuhanynak köszönhető.
- Bár nem kétlem, hogy az elkóborolt fehérnemű tudatában nem sok választott el attól, hogy ott dugjalak meg azon a széken.
Elmosolyodom önelégültem és iszom még egy kis bort. Azt hiszem, hogy amolyan pillanat nyerés vele szemben, amit elkövetek. Nem igazán tudom kezelni őt olykor, és most meglehetősen nehéznek bizonyul.
- Minden rendben? – tűr egy rakoncátlan tincset a fülem mögé és még közelebb lép hozzám. Elveszi tőlem a poharat ismételten, leteszi, engem pedig úgy taszít a pult és a teste közé, hogy levegőért kezdem kapkodni. Lenyúl, végig simít a combomon. Megremegek érintésének következtében. – Nem akartalak ilyen látványban részesíteni. Ne haragudj.
Olyan könnyedén gördülnek a szavak le a nyelvén. Olyan egyszerűnek tűnik. Még sem látok rajta semmilyen megbánást, csak afelől, hogy részese voltam.
Megdermedek, ahogyan a ruhám anyagát a sliccnél kezdődően felszakítja, az pedig úgy adja meg magát Harry akartjának, mintha egy behódolt ribanc lenne. Meztelenül állok előtte, teljesen védtelenül, feltüzelve és egyszerre vágyva az érintésére. Felültetet a hideg márvány felületére, mire felszisszenek, de hamar hozzászokom az érzéshez és eltűnik a hűvössége az anyagnak.
Szája a számon, nyelve a nyelvemen, a keze pedig a testemen, ahogyan az enyém is az övén. Mindenhol is érjük egymást. Nyöszörgőm a hevessége következtében, s a szájának falánkságán. Nem igazán hagy levegőhöz jutnom, de én magam sem kapkodok lehetőséget keresve, hogy elszakadjak tőle. Keze a puncimra talál, ujja olyan intenzitással kezd el simogatni, hogy akarva akaratlanul is elszakadom az ajkaitól, ujjam a vállába mélyed, de el is dönt a pulton. Hallom az üvegnek éles hangját, és a bor illatát. Oldalra pillantva elém is tárul a rozéval áztatott pult, ahogyan a derekam alá is elér az alkohol, le egészen a combjaimig. Minden abban úszik, de nem állunk le. Szája végig csókolja a mellem, a hasam és már a lábaim között csókol. Felteszi a sarkaimat a márvány szélére, és még jobban kitár maga előtt, szinte már felszolgál a bor mellé desszertnek. Hajába túrok, még közelebb igyekszem vonni a felhevült bőrömhöz. Lehunyom a pilláim, az adott érintéseire, a nyalintásaira, a nyelve vad mozgásának érzésére koncentrálok. Teljesen felemészt a vágy. Ajkaim elnyílnak, szabad keze a mellemre csúszik, finoman megszorongatja, a számon végigszánt vele. Tekintetünk találkozik, ujja a számba kúszik, megnyalom, aztán elhúzza tőlem. Visszatér a melleimhez, nyelve pedig végig nyal a hasamon át, a mellem halmához, majd a számba végzi útját. Érzem a bor és az des-sós ízem keverékét a nyelvén, míg olyan vadul csókol, mintha nem lenne holnap.
Hátam ívben hajlik meg a teste alatt, ahogyan a farka teljesen elveszik bennem. Szinte fel sem eszmélek, de már hevesen mozogni kezd, elűzi a gondolataimat és eléri, hogy csak az ő adta gyönyörre koncentráljak. Nem is tudnék másra.
Felegyenesedik, magával húz, és erőteljesebben kezd el bennem mozogni. Úgy érzem, hogy tökéltesen összepasszolunk, a vágyaink, a csókok, a finom, még is pontos és intenzív csípőmozdulatai. Lenyúlok, megmarkolom a fenét, igyekszem a lehetetlent elérni, és még jobban magamba vonni. Hajamat marokra fogja és hátra húzza a fejemet. Szájunk ismételten egymásra talál, mélyen, ahogy a farka is ismétlődően tesz így.
Szorít, csókol, testünk ragacsos, a bor és az izzadságunk illata mindent beleng, ahogyan a nyögések sokaságai is elveszik az éjben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.