A hotelszobám falai közé egyáltalán nem boldogan kezdem el összeszedni magam. Kinn tombol az eső, Róma szinte beleremeg a mennydörgésbe, csak remélni tudom, hogy mire mennem kell, eláll az eső. Már így is kellően eláztam a mai napon, bár mindent megért Harry arca, ahogyan unalmamban a szökőkútban mártóztam meg, oltva ezzel a forróságomon Róma forgalmas terén, a turistákkal körülvéve.
Már nagyon unom az olasz szavakat, annak ellenére, hogy mennyire is szexinek gondolom, ahogy legördülnek Harrynek az ajkain minden pillanatban. Egy férfivel beszél, aki elvileg az unokatestvére. Már megjegyeztem volna, hogy mennyire is udvariatlan az egész, amit itt művelnek az orrom előtt, de a pasas elvilegesen nem beszéli az emberi, angol nyelvet. A fagylaltomat lelkesen fogyasztom, míg a beszélgetést figyelem. Nem vagyok hülye, pontosan tudom, hogy én vagyok a főbb téma. Nyilván kemény fejtörést okoztam már napok óta Harrynek, mióta magához láncolt. Nem vagyok egy könnyű eset, és nem is áll szándékomban megkönnyíteni a dolgát, hogy őszinte legyek.
A másik ugrabugrásza a balomon ül, és a kávéját iszogatja, néha elmosolyodik, de amikor a tekintetem találkozik az övével, elhallgat. Kurvára nem illedelmes férfiak. Ostobák. Iszok egy korty vizet, és tovább élvezem az olasz fagylalt csodáját.
Harry szemei rám villannak, én pedig állom a tekintetét. Nyelvem végigszalad a fagylalton, nem spórolva a lassúsággal. Minden millimétert kiélvezek a vanília hidegjén. Érzem, hogy a szájfényes ajkaim is kellően az édesség rabjává estek. Nyelvemmel lenyalom az ott maradt apróbb cseppeket, meg nem szüntetve a szemkontaktust. A levegő megfagyott körülöttünk, de engem csak Ő érdekel.
Ismételten lecsap a nyelvem a fagylalt hideg felületén, majd az ujjammal tüntetem el a maradékokat, amiket szándékosan kentem el. Harry az állítólagos unokatestvérére néz, nagyot nyel, ahogyan észreveszi, a férfi szemei széles vigyorral rajtam vannak.
- Be tudnád fejezni? – haragos a tekintete, de tudom, hogy imádná, ha ketten lennénk.
- Rólam beszéltetek?
Harry ismételten a férfire néz, míg a mellettem ülő embere csak elfojt egy röhögést.
- Mindössze, hogy mennyire intelligens és csinos lány vagy.
Még egyszer megnyalom a fagyit, aztán letörlőm a szám széléről, majd felállok és az asztalon áthajolva a híres, vigyorgó unokatestvérének adom. Hátat fordítok nekik és elindulok a kávézó teraszáról kifelé. Elég volt az unalmas ücsörgésből, és abból, hogy levegőnek néznek. Már amennyire a társalgást illeti. Lerúgom a tűsarkukat, amelyek már egyáltalán nem komfortosak, és a kemény kövön a csupasz talpaim sokkal kényelmesebben érzik magukat. Turisták vannak bőven, és én is annak számítok az olasz földön, de ezt félretéve a csodálatos szökőkútba lépek. Sokan már néznek, hüledeznek, és van, aki a fényképezőt, telefont is a kezébe vette, hogy megörökítse a megbotránkoztató kirohanásom. A feltörő vízsugár alá állok, és a fehér, lenge nyári overálom azt hiszem többet mutat meg már is pillanatok alatt, mint azt illene ilyen helyen. Arcom a vízzel szembe fordítom, érzem, ahogyan a mellbimbóim is a ruhám anyagát karcolják, és hogy a ruha minden más testrészemre is teljesen rátapad. A hideg kiráz, ahogy minimálisan a szél feltámad. Talpam alatt érzem az érmék karcos, kemény felületét, ám így is beljebb lépek, nem nézek hátra, pedig bármit meg adnék Harry arcának látványa miatt, amikor észreveszi a nedves testemet a kínai turisták körében.
- Mi a francot csinálsz? – ordít.
Nevetve felnézek rá, amikor nedves testem az ő nedves testéhez csapódik. Fehér inge pillanatok alatt válik nedvessé. Tekintete ég, szinte megöl. Imádom. Azt hiszem ezért jöttem erre a világra. Nem mondom, hogy komoly életcél, de nagyon is élveztem az elmúlt napokat vele, és most sincs semmilyen okom a panaszkodásra.
- Unatkoztam – mormogom neki, mire kiránt a szökőkút peremén át.
Felkapja a cipőmet, míg mezítláb maga után rángat az hatalmas, elsötétített autók irányába. Ránézek az unokatestvérére, aki kaján vigyorral az arcán nyalja a megmaradt fagylaltomat. Rákacsintok, és beszállok Harry előtt az autóba, míg előre a pincsijei ülnek.
Ledobja a cipőimet a lábainkhoz, és megszabadul a zakójától. Felhúzom magam alá az egyik lábamat, és a hajamt kezdem igazgatni. Teljesen a testemhez tapadnak a kócos fürtök, de minden megért ez a kis mártózás, és Harry arca, amint kiráncigált onnan.
- Talán kellene egy kis elfoglaltság neked, és akkor nem lennél ennyire unatkozó kedvedben – mormogja, s megfogja a kezemet és a farkára helyezi.
Közelebb csúszom az ülésen és nyelvem végigszalad a szája vonalán. Nagyot nyel, de hagyja, hogy játsszak vele. Ujjaim a kezdetleges erekcióján játszanak, tekintetem az övét rejti rabul.
- Szeretnéd? – nagyot nyel. Szinte már visszhangot ver a csendes autóban a kérdésem. – Álmodban, édesem.
- Biztos vagy ebben?
- Mindenre van embered, oldd meg – ezzel elengedem és visszamászom a helyemre.
Kiszállok a zuhany alól a kora délutáni emlékeimmel körülvéve. Letörlőm a párás tükröt, s a széles mosolyom egy másodpercre sem lankad. Imádom, amikor a szavai elakadnak. Már megtanultam az elmúlt 72 óra alatt, hogy mocskosul meg akar dugni, de nem adom meg neki könnyen ezt az örömet. Mindenre van embere, gondolom erre is, bár nem szívesen látnám, és tudnék róla, hogy éppen egy nőcske szopja le.
Elkezdem megszárítani a hajamat és azon gondolkozom, hogy melyik ruhára is essen a választásom az estére. Nem vagyok oda a faltnyi, sokat mutató darabok miatt, de valahogy csak ilyenek játszanak. Nincs esély, hogy valami sokat takarót rángassak magamra.
Smink terén nem újítok. Soha nem voltam az erős sminkek híve, de azt hiszem, hogy a szájfény így is ki lesz maxolva. Hajamat felkötöm egy magas copfba, szempillaspirál és a szájfény nagyobb mennyiségben is az arcomra kerül, aztán elhagyom a fürdőt. A törülköző lehullva a testemről a földön landol, én pedig a bőröndhöz lépve leguggolok, hogy megszemléljem annak tartalmát. Mosollyal az arcomon, megdicsérve magamat, hogy ezt megvettem a bevásárlókörúton, előhúzom a ruhát. Fogalmam sem volt akkor, hogy hova, mikor is fogom viselni. Méreteiről ne is beszéljünk, de az ezüst glitter alapú ruha, aminek semmi háta, és eléggé mély, rakott hatású, gyűrött kivágása van, meg fog felelni a ma estére. Nude magas sarkúba bújok hozzá, amely szinte az enyhén lebarnult bőrömmel teljesen egybeolvad. Felállok, megszemlélem magam a tükörben, és elmerengek a bugyi kérdésén, ám fújok magamra a parfümömből, és már is kellő illatfelhő lengi be a szobát mögöttem, ahogyan elhagyom.
Az előcsarnokig leérve sok érdeklődő szempár kíséri az utamat, de én egyik személyre sem fordítok figyelmet, mindössze kihasználom az érdeklődő tekinteteket. A hotel elejéhez érve határozott léptekkel haladok lefelé a lépcsőfokokon.
- Mi a francot viselsz? – sziszegi Marco, amint leérek hozzá. – Harry ki fog nyírni téged, aztán meg engem. Bassza meg! Menj és öltözz át.
Vigyorogva ott hagyom és az autóhoz megyek, melynek ajtaja ki is tárul előttem. Becsúszom a bőrülésre, és várom, hogy Marco is csatlakozzon. Előröl néz rám.
- Meg van őrülve? Ki fog herélni!
- Rossz neked – húzom el a számat. – Lazíts! Bulizunk.
Beérve a klubba meg sem lepődőm, hogy lányok a rúdon pörögve szórakoztatják a jelenlévőket. Valóban egy éjszakai klub, és nem vetkőznek a lányok, de reménykedtem benne, hogy Harry nem foglalkoztat ilyen módon nőket.
- Az emeleten van – hajol közel Marco hozzám, én pedig követem őt.
Egy külön részen több férfival foglal helyet Harry. Lányok járnak körbe merész dekoltázsú ruhában, tálcával a kezükben, melyen drog terül el. Harry kezében whisky pihen, de a lányok meg sem közelítik. Emiatt megnyugszom már is, ahogyan beljebb lépek. A biztonsági embere könnyedén beenged a helyiségbe. Itt is van egy lány, akik csak nekik táncol. A kanapék között kihelyezett asztalhoz lépek, ahonnan elemelek egy olívát, és a számba helyezem a legszexibb módon, ahogyan csak meg. Harry már is észrevesz és a tekintetünk találkozik. Látom, hogy a ruhát méregeti. Feláll és magával rángat ki a teremből.
Megperdít a tengelyem körül, és teljesen a korlátnak préseli a testemet, ami ennek a felhevült közelségnek örül. A mocskos áruló!
- Mi a fenét viselsz? – mered rám. Még a magas sarkon sem érek fele vele teljesen szemmagaságban.
- Ötszáz eurót – jelentem ki, a ruha árára utalva, amit az ő bankkártyájáról vontak le a tegnapi vásárlásunk során.
Megfeszül az állkapcsa, de tudom, hogy nem az összeg borzasztotta el. Arra magasról tesz.
- Ne provokálj engem, bassza meg.
- Ugyan, ez a ruha előnyős – pipiskedem fel, miközben megragadom a kezét és a combjaim közé húzom. – Könnyedén bejuthatsz ide – jelentem ki, és elakad a szava, amint érzékeli, hogy közönséges módon semmi fehérneműt nem viselek.
Kirántja a kezét és a csípőmnél fogva magához ránt. Levegő a tüdőmbe reked, ahogyan egymás szemeibe meredünk. Én elszánt, ő dühös pillantást mér a másikra.
- El kell intéznem egy üzleti ügyet, de utána a tied vagyok.
- Addig kivel szórakozhatom? – nem felel, én pedig ajkaimmal csücsöritek, de ott is hagyom és visszaindulok a földszint felé, az emberek táncoló tömegébe.
A pultban kikérek egy pohár pezsgőt, és teszek róla, hogy ne legyen ideje megmelegedni. Azt hiszem ez a kis szócsata kissé kiszárította a torkomat. Leteszem a talpaspoharat, és arra leszek figyelmes, hogy egy kéz megragadja az enyémet, és az együtt vonagló emberek felé húz. Követem. Nem hagyhat itt engem senki, hogy unalmasan üljek egy szórakozóhelyen.
Táncolni kezdek az idegennel, persze azért odafigyelek, hogy a keze véletlenül se kalandozzon el. Szeretem húzni Harry agyát, azt hiszem a kedvenc elfoglaltságom lett, de ahhoz semmi hangulatom, hogy idegen kézpár érintse rajtam legyen bensőségesen. Semmit nem értek a tomboló zenéből, azt a pár angol sort leszámítva, de nagyon magával ragad. Csípőm mozdul, kezeim a magasban, tekintetem pedig egybefonódik már is Harryével, aki lenéz rám a korlát mellől. Hirtelen megfordul és a lépcső irányába siet, ahol rohamosan szedi a lábait.
Megfogom a férfi kezét és magammal húzom az emelet irányába, de kikerülve Harryt, hogy véletlen se vegyen észre. A cipőim nem éppen a sietségre lettem megtervezve, de teszik, ami tőlük telik. Felérve a lányhoz lépek, aki a rúdnál táncol, és vele együtt táncolok. Hozzám simul, keze a testemhez ér, és ezzel még én is azonosulni tudok. Nem nézek körbe, nem akarom senkinek sem a figyelmét megragadni ennél többel. Így is csak gondolhatom, hogy Harry nem fog a tarkómhoz pisztolyt, amint észleli mit is csinálok.
Fogalmam sincs, hogy meddig, de nem tovább pár percnél táncolok, amikor megragadják erős karok a derekamat és lerángatnak a pódiumról. Már kifelé tartok az épületből. Megcsak a hűvös esti szellő, de alig van ideje a bőrömet érinteni, mert már a kocsi hátsó ülésén találom magam.
Harry ujjai az állkapcsomra feszülnek, minden figyelmemet megragadja. Alkoholos lehelete megcsapja az orromat, és a levegő túlzott gyorsasággal áramlik a tüdőmbe.
- Kibaszottul meg vagy őrülve? – ordít. Teljesen ki van kelve magából. Lerázom magamról a kezét, és arrább húzódom, de a csupasz combomat megragadva visszaránt maga mellé. – Nem sok kell, hogy végre helyre tegyelek. Nem vagyok egy kibaszott úriember, de soha nem akarlak bántani.
Ökölbe szorul a keze a térdén.
- NE gondold, hogy kikötöd, meg kell jelennem itt, te meg észre sem veszel!
- Észre sem veszlek? – röhög fel. – Az egész figyelmem a tied mindig, bassza meg. Ezt a ruhát pedig kidobod a picsába, amint visszaérünk a hotelba.
Felhorkanok egyáltalán nem nőiesen, de nem szólok semmit. Ő sem gondolhatja, hogy egy ennyi pénzt érő ruhát a kukába hajítok, még ha fel sem veszem többet. Lehet, hogy neki a pénz természetes, de sajnos nem mindenkinek.
A liftből kiszállva elindulok a saját szobám felé, de nem fogad el ellenkezést és a sajátja irányába vezet. Cipőimet a kezembe viszem. Bármennyire is gyönyörűek ezek a drága lábbelik, viselhetetlenek hosszabb időre.
Belépek előtte a szobája falai közé és ledobom a földre őket, majd a bárhoz indulok és egy hideg palack vizet veszek magamhoz, és hamar eltüntetem a felét. Figyel árgus szemekkel, ahogyan visszasétálók a háló irányába, s közben a ruhától is megszabadulok. A földre hullik a vakító csillogásában, míg Harry sietősen el is marja. Összevont tekintettel figyelem, hogy mit csinál. A konyhai részlegről megragadja az öngyújtót és a fürdőbe folytatja az útját. A kádba dobja a csodás darabot és meggyújtja.
- Mi a faszt művelsz? – lépek beljebb, de megállít. Perzselő tekintettel mér végig. – Te egy kibaszott őrült vagy! Ötszáz euró volt az a ruha!
- Kapsz egy másokat. Hosszabb, többet takaróbbat – veti oda, én pedig elsietek mellette és megragadva a zuhanyt hidegvizet engedek rá. Harry elkapja a derekamat és igyekszik visszatartani, de szerencsére eloltom a lángoló ruhát.
Minden tiszta víz lesz az enyhe dulakodás közepette. Peregnek le rólunk a cseppek, és egy pillanatra a hideg is kiráz. Ledobom a zuhanyfejet, ami még mindig ontja magából a vizet. Elsietek mellette ismételten. Hallom, hogy elzárja a csapot, de már utol is ér. A hálóban az ágyra lök, fölém magasodik, nekem pedig a kezem az arcán csattan.
Feje elfordul, teljesen megmerevedik az állkapcsa, s kissé meg is mozgatja azt. Lassan, nagyon lassan visszafordul az irányomba.
- Ha még egyszer meg mersz ütni – sziszegi a szavakat.
- Akkor mi lesz? – vicsorgok szinte. Elegem van a játszadozásaiból. Pár másodpercnyi, talán percnyi csend áll be közöttünk. Teljesen meztelenül fekszem alatta, míg ő talpig feketébe van öltözve, és még mindig csupa nedvesség vagyunk, de úgy érzem, hogy ezzel a lábam köze is egyet ért más értelemben.
Megkönnyebbülök, amikor lemászik rólam, ám felkiáltok, ahogy a lábaimnál fogva az ágy szélére ránt, és a szája a puncimra cuppan. Megremegek a forró szájának heves mozdulatai alatt. Lábaim széjjelebb tárulnak előtte, és olcsó ribancként úgy kinyílok előtte, mintha ezért élnék. Többért könyörögnék, ha a szavak képesek lennének elhagyni a számat. Levegőért kapkodom, a mellkasom hevesen emelkedik és süllyed, míg az ujjaim a nedves hajában vesznek el. Nyelve hevesen fel, és már is átkozom magam, hogy miért is voltam annyira ostoba, hogy nem dobtam szét a combjaim neki az első pillanatban.
Megbotránkoztató? Talán. Nem érdekel. Akarom, többért esdeklem.
Elszakad tőlem, ahogyan a hátam ívben feszül meg. Minden idegvégződésem a határon táncol, és testem levegőért könyörög.
Hallom az övének csattanását a földön. Cipzárjának éles hangja, és már is csak annyira eszmélek fel, hogy bennem van. Teljesen eltűnik bennem, a levegő még jobban kiszorul a tüdőmből, és a tekintetemet levezetem oda, ahol a testünk összekapcsolódik. Azt hiszem, hogy ennél erotikusabb, mocskosabb látványban nem mostanában volt részem.
Felülök, és az ingét, ami még mindig a mellkasát fedi, megrántom. Gombjai szanaszét pattannak róla. Száját a számra tapasztja, de a töretlenül mozog bennem továbbra is, amíg vissza nem dob az ágyra, kihúzódik belőlem, és fordít rajtam egyet. Még mélyebben érzem meg magamban. Felegyenesem, hátam a mellkasának simul, keze a torkomra simul, míg másik keze a csiklómat találja meg, hogy még jobban az őrület határára repítsen. Vállam felett hátra pillantok, a száját keresem, amit meg is ad nekem. Nyelve az enyémmel jár táncot, míg farka egyre jobban eléri, hogy az agyamat veszítsem el az ölelő, szorosan tartó karjai között. Biztonságban, szenvedélyben.
PS: Szeretném megemlíteni, hogy ez a rész, ahogyan 1-2 másikat is a 365days című könyv/film ihlette. Amit ajánlok mindenkinek, ha tudtok angolul! Bár a napokban netflixre is fel fog kerülni, valószínű magyar felirattal!
Köszönöm a megjegyzéseket. Valamiért a blogger nem engedi, hogy reagáljak. De a profilommal, se anélkül. Viszont, akinek van véleménye, ne tartsa magába! Köszönöm, hogy ennyi év után is még velem vagytok!!!
Új designt is kapott a blog, mai unalmam eredményeként, illetve nem éreztem már helyénvalónak, hogy One Direction történetenként fut. Ölelés Babák, Xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.