2016. május 1., vasárnap

Micsoda szavak...

A laptopommal az ölemben és rengeteg könyvvel magam körül ülök a szobám hófehér szőnyegén, és a vizsgáimra készülök. Már csak pár napom van a legelső vizsgaidőpontomig, és ez egyre feszültebbé tesz. 
Csend honol a helyiségben és zöldtea csodás illata lengi be a teret. Egy tábla narancsos étcsokoládé pihen mellettem, amelyből nagyon is kevés van már. A jegyzeteim tömkelegével vesznek körbe, és szinte azt sem tudom hol kezdődik és végződik az egész. 
- Hé! - lép be a szobámba a lakótársam és egyben legjobb barátnőm. - Elég lesz már az a sok száraz jegyzetelés.
Leül a szőnyegre és pár papírt arrébb tol.
- Ne keverd össze a jegyzeteim - korholom finoman. 
- Ki kell mozdulnod ebből a szobából. Fogalmam sincs, hogy mikor mentünk el együtt valahova.
- Loren, kérlek, tanulnom kell. Nyakamon a vizsgaidőszak.
- Ahogyan az enyémen is - rántja meg könnyedén a vállait. - Muszáj kikapcsolod kicsit, hogy aztán tiszta fejjel, és nyugodtan, felfrissülve tudsz majd leülni újra az unalmas jegyzeteidhez.
- Először is milyen programot találtál ki?
- Lesz egy autó verseny, ahol az egyetem végzősei lesznek főbb részben. És találd ki, hogy ki is lesz ott.
Arcán önelégült, lelkes mosoly ül. Kezeit összecsapja és hatalmas artikulálásba kezd. 
- Harry Styles! Az egyetem legjobb pasija! Elvileg ő is versenyezni fog, de mindenesetre az a biztos, hogy jelen lesz.
- És ez azért is érdekes a számunkra, mert...?
- Oh, kérlek a legjobb pasi.
- Aki rá se néz a magunkfajta gólyákra.
- Annyira kibaszott pozitív vagy, komolyan - áll fel és a szekrényemhez lép. - Szóval mibe akarsz jönni?
- Merjem rád bízni magam?
- Azt hiszem, az jó ötlet lenne - bólint rá. - Lazán, csinosan és egyszerre dögösen kell kinézned.
Míg Loren magyaráz, addig kikapcsolom a laptopom, a jegyzeteimet megfelelően helyezem el, aztán felállok a bögrémmel együtt, amelyet az asztalomra teszek. 
- Azt hiszem, hogy ez megfelelő lesz - emel ki egy farmer overallt és fekete crop topot. 
- Megtaláltad a két legjobb darabot a szekrényemben!
- Na, ennek igazán örülök! Akkor hagylak készülni, úgy húsz perc múlva az előszobában!
Ezzel magamra is hagy, én pedig a fürdőszobába sietek, ahol rohamos gyorsasággal zuhanyozok le. A hajamat kivasalom, a sminkemet pedig natúr színekből állítom össze, leszámítva a számat, amely élénk piros árnyalatot kap.
A szobámba felveszem a már kikészített ruhadarabokat, a conversemet és a fekete színű kalapomat is. Az overall tetejét hagyom lógva, így a kantárok a térdeimet érintik. A zsebembe csúsztatok némi pénzt és a telefonomat is, a villanyt leoltom, s rohanok is. 
- Milyen jó csaj a barátnőm! - kiált fel Loren. 
- Oké, nem kell mindenkinek hallania! Induljunk!
Kinn már sötétségbe borult az égbolt, a csillagok az égen tökéletes ragyogásukban mutatkoznak meg. Kellemesen meleg van, és örülök, amiért ez a szett lett a befutó. 
- Taxival megyünk - húz Loren a járda mellett parkoló egyik autóhoz, melybe be is pattan, én pedig követem. 
A sofőr a megadott cím irányába indul, barátnőm pedig egy sörös üveget kap elő, amit minden aggodalom nélkül húz is meg. Felém nyújt egy másikat, de én csak nemet intek neki. 
- Ugyan már, ott úgy is inni fogsz!
- Az ott lesz. Tudod jól, hogy én nem az a lány vagyok unalmában is fel tud hajtani bármit - mutatok rá a valóságra.
- Olyan merev vagy - emeli égnek a tekintetét. 
Elnevetjük magunkat, és végül elveszem az üveget és meghúzom. A hideg alkohol végigszántja a tokom kissé kesernyés ízt hagyva maga után. 
- Na, ez az én barátnőm!

A terület már ki van világítva, nagy hangszórókból zene szól, az emberek pedig sörrel a kezükben alapozzák meg a hangulatot a verseny kezdetéig. Sok korunkbeli lány alig fedett testtel vonaglik keserves vihogás közepette. 
Mi hátrafelé indulunk, ahol az ismerőseinket szúrjuk ki. 
- Végre! - kiált fel Mike, aki meg is ölel bennünket. 
- Azt hittük, hogy már soha nem értek ide! - húz magához Luke és az arcomra nyom egy puszit. 
Felülök a kocsija motorháztetejére, és a jeges ládából megszerzek egy sört. 
- Kik versenyeznek ma? - érdeklődök.
- Ash, Brad, Josh, Zayn - kezdi el sorolni Calum. 
- És Styles! - lelkesen szól közbe Loren. 
- Ja, ő is - bólint rá Luke. 
- Valahol a slepjével van. Azt mondják, hogy szereti levezetni a feszültséget - röhög fel Michael. 
- Hát itt a barátnőm, úgyhogy most nyilván csak készül a versenyre - Loren nevet, és felmászik mellém a motorháztetőre.
- Lemaradtunk valamiről? - pillant rám Calum. 
- Nem, csak Lorennek megártott a sör. 
- Itt van a rajongói táborom?
Egy mély hang hívja fel magára a társaságunk figyelmét. Luke csoporttarsa Harry, emiatt nem lep meg, hogy megjelenik a körünkben. 
- Nyersz? - pacsizik le vele Luke.
- Ez nem kérdés - vigyorog.
Tekintetem elkalandozik, a szavak nem érnek el hozzám. Szemeim megakadnak Harryn, akit mindössze egy farmer és egy zakó takar. A haja ki van engedve, s a vállaira ér, míg az arcán magabiztos mosolya játszik. 
- Mi a nyeremény? - Calum ragadja meg a szót.
- Egy nagyobb összeg, de tőletek mit kapok? - veregeti hatba Lukeot.
- Maximum sört - veti oda Loren.
- Ti gólyák vagytok, igaz?
- Igen, talán probléma? 
Barátnőm az éles nyelvét most sem tartja féken. Meghúzza az üveget, miközben Harry válaszára vár. 
- Nem, egyáltalán nem - vigyorog rám. - Őt kérem! 
Mindenki rám néz, én pedig megfeszülök és még levegőt is elfelejtek venni. 
- Nem vagyok tárgy - hagyja el a számat a megállapítás. 
- Valóban - ért egyet. 
- Na, ne szórakozz! - röhög Michael.
- Komolyan beszélek, de most mennem kell.
Ezzel magunkra is hagy minket. Luke újabb üveget nyom a kezembe, és fel is bontja nekem. A zene halkabb lesz, és egy srác hangja szerzi meg minden jelenlevő figyelmét. Elmondja, hogy a verseny öt perc múlva kezdődik. A tömeg sikongatni kezd, a kommentátor pedig a versenyzők neveit kezdi el felsorolni. 
- És akkor kezdődjék a futam! - ordítja el magát a srác, a motorok felbőgnek, az emberek pedig kiabálnak, s a kedvencük nevét kántálják. 
- Gyere - húz fel Loren, így már a motorháztetőn állva tökéletes rálátásunk van az egész pályára. 
A háttérben szóló zene tökéletes alapot ad a futamnak, annak, ahogyan a sofőrök gázt adnak, és porfelhőt hagynak maguk után. 
Harry halad az élen ám szorosan mellette Zayn, aki nem adja fel. A többiek sincsenek messze, de az ő kettőjük csatája minden személy figyelmét megragadja. Hirtelen, magamat is meglepve kiáltom el magamat és Harry neve az, amely könnyeden hagyja el a számat. Loren döbbenten pillant rám, aztán összekoccintja az üvegeinket és ő is Harry nevét kezdi el ismételni teljes erejéből. Fej-fej mellett haladnak, és a mi csoportunk egyként hangoztatja Harryt, akit nyertesnek szeretnénk látni. Már nem kell sok, amikor Harry jobban rálép a gázpedálra eléggé látványos módon, és áthajt a célon. 
A srác a mikrofonba kiáltja Harryt, mint győztest. Elmondja a srácok sorrendjét, miközben ők messze járnak. 
Harry hatalmas porfelhőt hagy maga mögött, ahogyan megfordul és visszafelé indul el. 
Az ismeretlen srác elköszön, a zenét feljebb hangosítja én pedig leguggolok, és magamhoz húzom Lukeot. 
- Mit szeretnél? - vigyorog rám.
- Még egy sört - adom neki az üres üveget, melyet hanyagul ejt le, s hajol le egy újért, melyet a kezembe nyom, és felnyit. 
- Egészségesre - tartja az arcát, én pedig egy puszit nyomok rá, és felállok Lorenhez, aki a zenére táncol, amely hangosan tölti be az éjszakát. Flo-Rida Lét It Roll című zenéje szól, amely a nyári estéhez véleményen szerint tökéletesen illik. A kalapomra teszem a kezem, meghúzom az italomat, majd Lorennel együtt próbáljuk a rapp részt lekövetni, bár a nyelvünk többször is összeakad. Ilyenkor elnevetjük magunkat, aztán folytatjuk. 
Felsikkantok, amikor két kéz ölel át. Magam mögé pillantok, és Harry vigyorgó arccal néz le rám. Leveszi a kalapomat és Loren felé tartja, a barátnőm pedig fel is veszi. Kérdően nézegetem, de ő csak rám kacsint és leugrik az autó elejéről. 
- Nem is gratulálsz? - motyogja a fülembe. 
- Meghagytam azt a rajongóidnak - vigyorgok rá a vállam felett. 
- Most már itt vagyok - fordít meg a kezei között. 
- Mivel érdemeltem ezt ki? - a csípőm továbbra is ütemre jár, ő pedig bátorságot merít és a két oldalára vezeti hatalmas tenyereit, melyekkel még közelebb von magához. 
Még mindig csak zakó takarja a testét, így a fekete tintával díszített bőre közvetlenül simul hozzám.
- A csodás szemeid, az elkápráztató mosolyod...
- Micsoda szavak - nevetek fel.
- Hogy hangzott volna, ha azt mondom, hogy a markolni való feneked? - a szavai és a tettei szinkronban vannak, ugyanis a keze az említett test tájamra simul és finoman megmarkol. 
- Sokkal őszintébben.
- Akkor a legőszintébben mondom, húzzunk el innen.
Leugrik a motorháztetőről, majd a kezét nyújtja, és a derekamnál fogva le segít. Minden szó nélkül húz az autója irányába, és nyitja ki az elülső ajtót. 
Sietve kerüli meg a járművet és indítja is a motort, és hagyja el a verseny területét. Fogalmam sincs, hogy merre tartunk mert csak földes úton haladunk előre. Fák vesznek körbe bennünket, ennyi, amennyit ki tudok venni a környezetből.
- Hova megyünk? - pillantok Harryre. 
- Ide - állítja le a motort én pedig előre pillantok. 
 A város alattunk terül el. Csodás fények megszerzik a figyelmemet, így ki is szállok, s hallom, ahogyan Harry is követi a példámat. Teljes sötétség ölelésében állunk a kocsija előtt, és eltekintünk a lábainknál elterülő városképre. Hátra lépek és felülök Harry kocsijának az elejére. 
- Tetszik? 
- Attól függ - tekintetemet Harryre vezetem. - Hány lányt hoztál ide?
- Mivel ma találtam a helyet a verseny előtt, így te vagy az első.
- És ezt el is kellene hinnem... - felnevetek ő pedig megfogja a lábaimat és széjjelebb teszi azokat, hogy közéjük álljon. 
- Ez annyira igaz, mint, ahogyan a feneked markolni való. 
Kijjebb húz, ezáltal teljesen összesimulunk. Lejjebb hajol, az ajkai súrolják az enyémet, majd le is csap rám. Nyelve azonnal utat tör az enyémhez, miközben a keze felfedezőútra indul a testemen. A nadrágom és a felsőm közötti szabadon hagyott kis bőrfelületetet kezdi el cirógatni. 
Én sem tétlenkedtek, a kezemet felsimítom a testén és a válláról letolom a zakó anyagát. Hagyja, hogy hanyagul a földre essen, s áttér a nyakam vonalára, ahol nedves nyomokat hagy maga után. 
Egyik kezével megemel, a másikkal pedig szinte lerángatja a farmer anyagát a lábamról, amelyeket csupaszon a csípője köré fonok, hogy még közelebb tudjam húzni a vágyakozó testemhez. 
- Milyen türelmetlen lettél - nyög a számba, amikor az ágyékához nyúlok, és a sliccével kezdek bajlódni. 
A segítségemre siet, s máris a térdeiig tolja a nadrág anyagát, és bokszerét. Belső combomnál megérint a merev pénisze, és a vágyaim ennek köszönhetően kellően fokozódnak. 
- Harry - a neve szökik ki az ajkaim közül, ahogyan az ujjait végig húzza a nedves ölemen. A tarkójánál fogva húzom le egy nedves csókra, ő pedig megkegyelmez nekem. 
Átböki a csipkén az ujját, és erőfeszítés nélkül szakítja el. A homlokát az enyémének dönti, s teljesen eltemetkezik forró bensőmben. Levegőt elfelejtek venni, s csak az érzésnek, az érintésnek és a lázas csókjának élek. 
Lassan fokozza a tempót, de a tekintetemet nem ereszti. Legalábbis addig egészen biztos, hogy nem, amíg a fejem lehunyt pillákkal hátra nem vetem.  Az ujjaim begörbülnek, s érzem, ahogyan a bőrén nyomot hagynak a körmeim. 
Az érzés, ahogyan mozog bennem, ahogyan kitölti a bensőm, szavakkal nem megfogalmazható. Még többet, s többet akarok. Megmarkolja a combomat, a nyelvét végig húzza az alsó ajkaimon és a beteljesülés érzésével együtt a magasba emel. Harry a számba csókol, biztosan tart, s ő is velem éli át az euforikus érzés örömeit. 
Megáll a mozgásban, magához ölel, és a vad csókot a lassú, szenvedélyes csókja váltja fel. 
- Ilyen ösztönzéssel minden versenyt megnyerek - vigyorog le rám, én pedig a mellkasába temetem az arcom, s szorosan ölelem, azt kívánva, soha ne engedjen el. 

2 megjegyzés:

  1. ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥
    IMÀDOM.
    ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés
  2. Nagyon klassz lett :) Szeretem amikor Harryt nem a megszokott környezetében van hanem egy teljesen másban :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés