2016. január 13., szerda

A gyönyört nyújtó sorok

Unalmas szombat délután. Kivételesen itthon töltőm az időmet, de semmi tennivaló sincsen. Harry még az összeköltözésünk legelején ragaszkodott a házvezetőnőhöz, miszerint is, ha nem vagyunk itthon hosszú ideig, akkor is valakinek rendben kell tartania a házat. Egyet értettem vele, akkor, és most sincs ellenvetésem, de az unalmas perceim kitöltésére még a takarítás is megfelelő időeltöltésnek bizonyul. Ám a lakás minden helyisége csillog.
Az idő borús, az eső lába már igen lóg, így a kimozdulás lehetősége is hamar elillant a kósza gondolataimból. Londonban élünk, de a hirtelen lezúduló esőt, és a borongós időt még mindig nem sikerült tökéletesen megszoknom. Ilyenkor a lehetőségek tárháza eléggé minimálisra csökken, hiszen ahogyan nekem, úgy a barátnőimnek sincs kedve kimozdulni.  
Harrynek valami halaszthatatlan elintéznivalója akadt a pár nap múlva esedékes los angelesi utazásával kapcsolatban, ahova sajnos a munkám miatt, én nem tudok vele tartani. Így most az unalmas óráimat igyekszem kitölteni valamivel. Mivel a holnapi napon már dolgozom, így próbálok pihenni, de én személy szerint arra is hamar rá tudok unni. 
Kezembe veszem a távkapcsolót, és a csatornák között lépkedem, de semmi értelemet nem találok. Az unalmas, rongyosra nézett reklámok, és az ugyanarról szóló sorozatok, vagy éppen a milliószor leadott filmek nem kötnek le. Lehet, hogy én vagyok válogatós, de annyira színtelen a televízió választéka, hogy feleslegesnek is tartom az egészet.
Ki is kapcsolom a készüléket, majd az éjjeliszekrényemen pihenő könyvemet veszem magamhoz. Nemrégiben jelent, s mivel az olvasás szenvedélyem, egyértelmű volt, hogy be is kell szereznem. Viszont, hiába sikerült már a megjelenést követő első napokban beszereznem, eddig nem volt időm nekikezdeni. Már sok jót hallottam róla, és valóban vártam már a pillanatot, amikor nekikezdhetek, és ez tegnap este be is következett. Már az első oldalán megragadta a figyelmemet, és szinte faltam a sorokat, az oldalakat, de még mindig bőven a fele vissza van.
A sorok annyival magukkal ragadtak, hogy észre sem vettem az idő múlását. Már besötétedett, így a mellettem lévő éjjeli lámpát feloltom, hogy tovább folytathassam az erotikus regényemnek túlfűtött sorait.
Megkereste a kulcsait, kinyitotta az ajtót, és onnantól kezdve semmi sem számított, mert a világ leggyönyörűbb szempárja nézett vissza rá. Egyikük sem szólt egy szót sem, nem volt szükségük a szavakra. Az eddig féken tartott szenvedély vulkánként tört ki belőlük, amikor egymás karjaiba vetették magukat, és többet nem lehetett neki gátat szabni. Valamivel később becsapódott az ajtó, és Gavin inge szakadtan hullt a padlóra...
Ez az a pillanat, amelyet már a két főhős kezdetleges ismeretsége óta vártam. Történet kétharmadán át húzta az író az olvasókat, de eddig nem okozott csalódást, és reménykedem abban, hogy most sem fog.
Gavin hátrafeszítette a lány fejét, és csókjai golyózáporként hullottak Emily ajkára. aztán felkapta a lányt, hátát a falnak támasztotta, keze pedig bilincsként csukódott a lány csuklójára. Emily a combjával átfogta a fiú derekát, aki szabadon maradt kezével benyúlt a lány ruhája alá, és határozott mozdulattal letépte a bugyiját...
- Édesem  egy hang szakítja félbe a csendet, és a sorokat.
- Háló!  kiáltok vissza, de már el is merülök a következő sorok erotikájában.
Emily becsúsztatta kezét a fiú bokszeralsójába, és simogatni kezdte a nagy és erős szerszámot. Gavin hatalmasat nyögött, aztán nyelvével újra és újra bejárta a lány fülétől a nyakáig terjedő területet.
- Hatolj belém! Érezni akarlak!
- Szia, bébi – felkapom a fejem, amikor Harry belép a szobánkba.  Hozzám lép, és ajkait egy pillanatra az enyéim ellen nyomja. – Mit olvasol?
- Az ütközést – adom meg neki a választ, bár fogalma sincs róla, hogy mi ez. Tény, hogy inkább műveli az erotikát, mintsem olvassa.
- Ja, amit tegnap elkezdtél – bólint, amint megszabadult az ingétől. – Annyian voltak a városba…
Kezd bele a mesélésébe, én pedig bólintok, és visszafordítom a fejemet, hogy közben folytassam az olvasást.
Gavin szétfeszítette Emily lábát, aztán beléhatolt. Emily aprót sikított, aztán a karját szorosabban fonta a fiú nyaka köré. Hátrafeszítette a testét, combjával egyre jobban szorította a fiú derekát, aztán megmarkolta Gavin haját, miközben egy pillanatra sem hagyták abba a csókolózást.
- Te nem is figyelsz rám – mordul fel Harry. A könyv már az ő kezében van. – Mi köt le ennyire, hogy még rám sem figyelsz?
Kérdése közben már a kinyitott oldalra pillant, és olvasni kezdi a sorokat. Ajkait féloldalas, pajkos mosolyra húzza, és visszapillant énrám.
- Gyere csak ide – nyújtja a kezét, és maga elé húz. Egymással szemben állunk, ám nem sokáig. Harry mögém lép, és olvasni kezd. – Végül megállt a lány háta mögött, és belecsókolt a fülébe. Emily egész teste bizseregni kezdett, nemcsak a csóktól, hanem a fiú forró lélegzetétől is.
A sorok igazak, és valósak. Az egész lényemben bizsergek, amikor Harry meleg lélegzete megérint. A szemhéjaimat lehunyom, és élvezem, ahogyan csókokkal halmozza el a vállamat. Lassan levetkőztet, és már meztelenül állok előtte. Ő még mindig mögöttem áll, és a sorokat olvassa, hogy Gavin miként is tolja le a bársonyruhát Emily vállairól, és az egész testéről, hogy az szabadon táruljon fel előtte.
- … a lány hasát simogatta, aztán a keze egyre lejjebb csúszott, le egészen Emily forró és lüktető öléig.  Hm, nem csak Emily forró – motyogja. – Innentől te olvasol, én pedig cselekszem – teszi elém a könyvet, amelyet el is veszek tőle. – Hajrá bébi, hadd halljam a hangodat.
- Emily nagyot nyögött, egész teste izzott, minden idegvégződése reszketett a vágytól. Felemelte a karját, és belemarkolt Gavin hajába.
- Cselekedj, bébi – simít végig a lüktető ölemen, én pedig hangosan felnyögök, és a haját meghúzom, talán kissé erősebben, mint ahogy szoktam. – Olvass tovább. Had halljam azt a lágy hangod – olyan halkan beszél, mintha egy gyermek lennék.
Nem mintha ez gyermekeknek való lenne. Nagyot nyelek, s mély levegőt veszek.
- Emily öléből koncentrikus körökben áradt szét a gyönyör teste többi pontja felé. Hirtelen kihúzta Gavin nedves ujjait a lába közül, a szájába vette, és vadul szopogatni kezdte őket.
Arra eszmélek, hogy amint elolvasom a részletet, már önként cselekedem, s Harry hosszú ujjait a számba csúsztatom. Megízlelem magam, az izgalmam, amelyet Harry vált ki belőlem.
- Bassza meg – szisszen fel Harry mögöttem.
Hirtelen találom magamat vele szemben, miközben Harry olyan hévvel csókol, mintha attól félne, nem lesz holnap. A könyv már messze van tőlünk, amiért magamban köszönetet is mondok, hiszen képtelenség lett volna tovább olvasnom egyetlen szót is. Annyira feltüzelt Harry játszadozása, hogy már őrjítő fájdalommal vágyom arra, hogy végre eggyé olvadjon a testünk.
Lassan végigdönt az ágyunkon, de ő nem helyezkedik el fölöttem, hanem a tekintetével végigpásztázza a meztelen testemet. Szemei úgy csillognak, mintha képtelen lenne betelni a látvánnyal.
- Gyönyörűm – suttogja.
Elkezdi csókokkal elhalmozni a combomtól lefelé a lábamat, egészen a bokámig, majd vissza, és a másikkal is megismétli. A levegővétel már rég nehézkes a számomra, s annak a látványa, hogy a lábaim között térdepel, csak még jobban az őrületbe kerget, s felkorbácsolja a buja vágyakat az elmémben.
Szemhéjaimat szorosan hunyom le, amikor a nyelvével kezdi el kényeztetni a felhevült testemet, és nedves ölemet. Mohón nyalja, és szívja a csiklómat, én pedig önkényesen túrok bele a hajába, és húzom meg a kusza, rendezetlen enyhén göndör tincseket. Nyelve annyira forgón okoz örömöt, hogy már túlságosan is erősnek érzem az impulzusokat.
Már szinte önkívületi állapotban feszítem meg a testem, és nyúlok a mellemhez, melybe finoman bele is markolok. Tudom, hogy ezzel nem csak magam, de Harry vágyait is jobban feltüzelem. Tekintetét az elejétől fogva érzem magamon. Folyamatosan figyel, ami nem lep meg, hiszen az első alkalmunk óta minden rezdülésemre odafigyelt.
Már közel érzem magam a beteljesüléshez, ám nem csak én, de Harry is tisztában van vele. Lassít, s én csak pihegek, míg ő megvárja, hogy kissé lecsendesedjek, és már újra is kezdi.
Már teljesen az eszemet vesztettem, úgy vergődöm a nyelve, és az ajkai alatt. A mellkasom sűrűn emelkedik, és süllyed. Az ujjaim ragaszkodóan markolják a fürtjeit, míg a másikkal, már az ágytakaró vastag anyagát szorítom elfehéredett ujjakkal. Újra rám tör a beteljesülés édes érzése, már fogalmam sincs, hogy hányadik alkalommal, s most Harry addig nyal, amíg a nevét nem kiáltom. Minden izmom feszes, és az egész testem beleremeg a megkönnyebbülésbe.
- Imádlak nézni, annyira gyönyörű vagy – vallomása enyhe pírt okoz, miközben még mindig a lélekjelenlétemet keresem.
Reagálni sincs időm, mert ajkai közé feszi az egyik bimbót, és nyelvével izgatni kezdi, miközben elhelyezkedik várakozó ölemnél. A zihálásaim már engem hoznak zavarba, ahogyan kapkodom a levegőt, miközben Harry forró szája körülöleli a mellemet.
Kezét levezeti az oldalamon, és a lábamat kissé a csípőjére húzza, ahogyan lassan előrenyomul bennem, s a teljes hosszával lassan kitölt, s megadja azt, amire már vártam. A testünk eggyé olvad, és már nincs külön ő és én, csak mi vagyunk, és a szenvedély, amely az első pillanattól megbolondított minket.
Megkeresem a száját, és keményen csókolni kezdem, miközben ő könyörtelen tempót diktálva mozog nedves ölemben. Körmeim a hátába mélyednek, a nyelve az enyémével perzselő keringőt jár, az ágyéka pedig folyamatosan találkozik az enyémével.
Elhúzódik tőlem, kezein megtámaszkodik, de a mozgása nem lankad. Erőteljes, és pontos továbbra is, ám a tekintetével az arcomat figyeli.
- Figyeld, ahogyan egybeolvadunk – morogja mély hangján, én pedig letekintek az ölünkhöz. – Nyúlj hozzánk, simogass bennünket.
Zöld íriszem az ő zöldjével találkozik, aztán cselekszem, és közénk nyúlok. Érzem a nedvességünket, ahogyan megérintem a péniszét. Nem veszem el a kezemet, de felpillantok az arcára, és már csak a csukott szemhéjait látom, ahogyan a szempillái az arcához simulnak. Az ajkait kissé elhúzza, és mélyen magába szívja a levegőt, ahogyan az utolsó mozdulatokat teszi, a gyönyör kapuja felé. Addig nézem, amíg a szemeit újra meg nem pillantom. Már kissé elsötétült szemeivel pillant le rám, visszaereszkedik rám, és az ajkaival bekebelezi az enyémét. Éhesen csókol, míg az én izmaim megfeszülnek körülötte. Megremegek a karjaiban, és ő is elengedi magát, így együtt éljük át a beteljesülés csodás érzését. Lehanyatlik teljesen rám, és édesen szuszog a nyakamba, míg én kapkodom a levegőt, és a hátát simogatom. Csípőjét megmozdítja, így kicsúszik belőlem, és a combom belsején érzem nedves péniszét. A nyaka köré fonom a kezemet és lágyan, csupán az ajkaink érintetésével csókolom, amíg el nem szakad tőlem, és a nyakamhoz nem bújva kényeztet még pár apróbb puszival, amely gesztus melengeti a szívem, s a fáradt testem.

Ps.: A dőlt betűs részek Gail McHugh: Ütközés című regényéből vannak!

1 megjegyzés: