2015. december 18., péntek

Rainy Pleasures

Rainy Pleasures

Jó olvasást! :)

Goldy Veil
xoxo 

OH. MY. GOD. I SERIPUSLY CANMOT BREATH AIDGQKHQKDQKSHHSKWNDKS:


Ritka, hogy a kertvárosban esik az eső. Természetesen pont akkor köszöntött be a rossz idő, amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy elmegyek bulizni a barátnőimmel. Mivel nem igazán szeretek alkoholt inni, magamra vállaltam a sofőr szerepét, ráadásul nem rég kaptam egy kocsit a szüleimtől, egy fekete Audival pedig ki ne szeretne felvágni?
Most biztosan azt gondoljátok, hogy nagyképű vagyok, de ez nem így van. Mindent lehet rám mondani, csak ezt az egyet nem, de hát mindenki örül az ajándékainak, főleg, ha az egy autó.  
A nappali faltól-falig ablakán kinézve elfintorodom, mert az eső úgy esik, mintha dézsából öntenék, jóformán mindent elmos, ami az útjába kerül, vagy elállja azt. Rájövök, hogy a kocsival kiálltam a garázsból, hogy a végleges indulásnál ezzel már ne kelljen foglalkoznom, de akkor még nem gondoltam, hogy ilyen ítélet időt kapunk a fejünk fölé. Riadtan szaladok ki az előszobába, hogy magamra kapjam a platform csizmámat, lévén, hogy ez az egyetlen lábbeli, ami jelenleg gazdagítja a helyiséget. Csapot-papot magam mögött hagyva, feltépve az ajtót rohanok ki, mit sem törődve a rám zúduló esővel, amely eláztatja a koktélruhámat és a hajamat, amit egy órán keresztül csináltam, hogy természetes loknikat varázsoljak a tincseimből. A kocsiajtóhoz érve rögtön feloldom a zárat, majd sietősen kinyitom, és beülök a kormány mögé. Pár másodperc alatt kétszeresére nőtte ki magát az esőzés gyorsasága, csak úgy kopognak a kövér cseppek a szélvédőn. Az ablaktörlő ilyenkor mit sem használ, viszont ilyen körülmények között nem indíthatom be a motort, semmit sem látok. Az égnek emelem a tekintetem, miközben hátra dőlök és nagy sóhajt engedek szabadjára.
    - A rohadt élet cseszné meg!! - káromkodok hangosan és, mintha a kormány lenne a hibás, hatalmas pofont adok neki. Még mielőtt lenyugodhatnék, kopognak az ablakon, én pedig megijedek a homályos alak láttán. Nem húzom le az ablakot, túlságosan dobog a szívem ahhoz, hogy legyen elég lélekjelenlétem, de, mikor másodszorra is az ablakhoz ütközik egy ujj, lenyugszom, mert egy gyilkos tuti nem kopogtatna. Különben is, miért járna egy gyilkos pont erre, pont most?
    - Beengedsz a kocsiba, vagy álldogáljak még itt pár órát? - Hallom meg tompa hangját, ami ismerős, de csak akkor tudom a gazdáját beazonosítani, amikor kicsavarodva hátra nyúlok, és kinyitom neki a kocsiajtót. Nem tudott volna az anyósülésre bevágódni? A csuromvizes, kócos, barna haj láttán még nem vonok le semmilyen következtetést, ám ahogy meglátom a vigyorgó arcot, vele együtt a kék szempárt, egyből rá jövök, hogy csak Louis Tomlinson az. Az utca végén lakik egy hatalmas családi házban, a szüleink jóban vannak. 
    - Mit keresel te itt?! - nézek rá fintorogva. 
    - Liam-nél voltam, láttam az ablakból, hogy kifutsz a kocsihoz, gondoltam, mivel úgyis indulok tőle, megnézem, mit művelsz. - Dől előre, a könyökére támaszkodva. 
    - Ne is kérdezd. - forgatom a szemeimet. - Jut eszembe, mennyi az idő? - kérdezem nyugtalanul. Louis a zsebében matat a telefonja után, majd elővéve azt, tájékoztat.
    - Fél nyolc lesz öt perc múlva. Miért?
    - Baszki! Fél óra múlva a belvárosban kéne lennem. Bulizni megyünk a lányokkal, de amíg nem hagy alább a szakadó eső, esélyem sincs... - a fejemet a fejtámlának döntöm, Louis pedig csak szuszog mellettem, és egy szót sem szól. Nem igazán lógunk együtt, neki meg van a saját baráti társasága, ahogy nekem is, szóval nem mondhatnám, hogy túlzottan ismerem őt, így kezd nagyon kellemetlenné válni a csend. Zavaromban elfordítom a fejem az ellentétes irányba, hogy az ázott ablakon kibámulva várjam a megszólalását, amivel hamarosan meg is ajándékoz az én hatalmas megkönnyebbülésemre.
    - Szóval? Itt fogsz kuksolni a kocsiban? - Sóhajt nagyot. A hangvétele unott.
    - Mi mást tehetnék? Nem szállok ki addig, amíg ilyen idő van odakint. Már így is eláztam...
    - Fel kellett volna öltöznöd normálisan. - Csipkelődik mosolyogva, amit látok a belső visszapillantó tükörből. Felveszem a kesztyűt. 
    -Bagoly mondja verébnek.. - dörmögöm szemforgatva, de tetszik a játékossága. Legalább elvonja a figyelmemet a tétlenségről. 
    - Rajtam pulóver és famernadrág van, rajtad meg... - Előre hajol, hogy jobban szemügyre tudjon venni, majd a jobbjával a combomhoz nyúl, hogy a gyakorlatban is rámutasson a rövid koktélruhára. Követem a tekintetemmel. Az ujja az anyagba akad, lassan húzni kezdi felfelé, mire rosszalló tekintettel rácsapok a kézfejére. 
    - Eszedbe se jusson! - figyelmeztetem mosolyogva. Tulajdonképpen adott a helyzet, és Louis helyes srác, de azért elég abszurd lenne, ha itt hancúroznánk a kocsimban. Mint már említettem, alig ismerem, bár az egyik nem zárja ki a másikat.
Louis felnevet, de olyan tipikus gúnyos kuncogással, amitől méltatlankodó mosolyra húzom a számat. Hirtelen jött ötlettől vezérelve úgy helyezkedem az ülésen, hogy kényelmesen elérjem az ajkát, amit nem sokára birtokba is veszek a sajátommal. Bizsereg a szám, ahogy összeforr a bőrünk, és az egész testemen libabőr fut át. Mikor elválok tőle, kicsit sincs meglepődve a minden előjel nélküli csókra, sőt, kihívó pillantásai arról árulkodnak, hogy cseppet sincs ellenére, amit csináltam, ezenfelül azt is ki tudom olvasni a tekintetéből, hogy a folytatáson gondolkodik. 
    - Eszedbe se jusson! - Ismétli meg a szavaimat homlokráncolva, amit egy röpke másodpercre el is hiszek, de aztán az arcomra helyezi a forró tenyerét, és meginvitál egy vad, szenvedélyes csókra. Készségesen adom át magam neki, és hagyom, hogy húzni kezdjen hátra, ezzel jelezve, csatlakozzak hozzá. Nagy nehezen a hátsó ülésre mászok, és még el sem helyezkedem, ő már a combjaimat simítja végig, miközben a lábaim közé pozicionálja magát. Sóhajokat vált ki belőlem a perzselő érintése, amely még talán nyomot is hagy maga után a bőrömön, az ajkai szüntelenül kényeztetik a nyakamat, az ágyéka pedig máris megtalálja az altájamat, amihez keményen dörgölőzik, ezzel apró nyöszörgést kiváltva belőlem. Száguld a vér az ereimben, a testem szinte kiált a további, rám váró érintéseiért. - Le akarsz szopni? - Kérdezi suttogva, két csók között, mire bólintok. Jól esik, hogy megkérdezte, a legtöbb fiú elvárja ezt. - Várj, cseréljünk helyet! - Mondja, és segít letérdelni az ülések közti szűkös helyre. Megtalálom a komfortos testhelyzetet, ahogy Louis is, majd az ázott farmerja korcához nyúlok, hogy mihamarabb kiszabadítsam a péniszét. Már nem érdekel, hogy mit gondoltam eleinte, az izgalmas szituáció által kialakult gondolataimra elmosolyodom, miközben az alsó ajkamra harapok, és felnézek a kék szempárba. Louis kacsint, aztán a hajamba fúrja finom ujjait, ezt pedig visszafogott jelzésnek veszem. A kemény farka az alhasára simul, amit azonnal körbefonok az ujjaimmal, és minden hezitálás nélkül nyalom meg a feszes makkját, mire ő hátra vetett fejjel enged szabadjára egy nyögést. A vékony, mégis férfias, izgató reszelős hang, ami hozzá tartozik, kellemes bizsergést eredményez a bensőmben, valamint a gerincem vonalán elindít egy kezdetleges kéjhullámot, ami fokozza a vágyamat. 
Finoman a számba engedem, a kezemmel rásegítve, amivel a kényeztetését sem hagyom abba, majd szopni kezdem, eleinte lágyan, romantikusan, végig felfelé nézve, hogy lássam az élvezettől eltorzult, még így is kifogástalan arcot, de aztán váltok, és egyre keményebben hordozom a tenyeremen. Ezzel saját magamat is felizgatom, úgyhogy a teli számnak köszönhetően az orromon engedem ki az élvezethangjaimat, ami Louis-nak tetszik, így nem hagyom abba addig, amíg ő nem kéri. 
    - Ez az, nagyon jól csinálod! - Dicsér meg elégedetten. Ez elegendő bátorságot ad, egy játékosnak szánt cuppanással válok meg tőle, kaján vigyort villantva felé, a csuklómozdulataimmal pedig már szinte közönségesen kényeztetem tovább a farkát. - Ahh, Istenem... El fogok menni, ha így folytatod! - Nyögi nehézkesen, ám az arcán neki is ott játszik a pajkos mosolya. Abba hagyom, amit csinálok, majd az ülésre támaszkodva felnyomom magam, végigkúszva a testén, hogy csókban találkozzunk. A nyelve rögvest táncba hívja az enyémet, lassú, udvarias táncba, de aztán egyre vadabbul kezd falni és harapni. A hevessége teljesen felkorbácsolja a kéjes vágyat, ami egész idáig lappangott bennem, és most végre felszínre törhet, kihozva belőlem a markáns énemet. - Meglovagolsz?- Kérdezi szemöldökét húzogatva, mikor feljebb húzom a ruhám alját, elhúzom a bugyimat, és megmarkolom a farkát, hogy magamba engedjem.
    - Igen! Te csak pihenj. - Búgom a fülébe, a felsőtestéhez nyomva magam, egy kacér somolygással. Louis elégedett hümmögésére teljesen ráereszkedem a péniszére, amitől egész testemben megremegek. Lehunyt szemekkel, visszafojtott lélegzettel haladok egyre lejjebb, majd, ahogy leérkezem a combjaira, egyből mozogni kezdek.
A nyögéseinkkel, és a belőlünk feltörő sóhajainkkal válaszolunk egymásnak az aktus során történő érintésekre. Louis tenyerei a hátamra simulnak, néha belemélyesztve ujjbegyeit a bőrömbe, ami jóleső érzéssel provokál engem, biztatva a vakmerőbb mozgásra. Olykor fel, s le, máskor szexi csípőmozgással lovagolok az ölében, néha alig magamba engedve, néha pedig hagyom, hogy totálisan elmerüljön bennem. Így játszadozom vele egészen addig, amíg a csípőmbe nem markol egy káromkodás kíséretében. 
    - Nagyon közel vagyok! - Szinte egy állatias hörgésbe torkollnak a szavai. 
    - Én is! Én is, Louis! - a sóhajom elhal, ahogy a nyakába fúrom arcomat, és a hajába túrom ujjaimat, megmarkolva a tincseit, miközben átélem a hamar bekövetkező orgazmust. A testem megfeszül, majd remegni kezdek, az extázis kerít a hatalmába, amit Louis gyengéd simogatásokkal told meg, és apró, puha csókokkal, amiket a fülem mögé hint.
Az eget rengető érzés alább hagy, és én ismételten mozogni kezdek rajta, hogy őt is hamar elérje a beteljesülés. Gondolok egyet, és felhúzom a pulóverét, egészen a mellkasáig, hogy láthassam a szépen kidolgozott, kockás hasát. A fenekembe mar, ahogy hatalmasat nyög, és egy elnyújtott, férfias nyöszörgés közepette átlépi a gyönyör kapuját. Érzem, ahogy enyhén lüktet bennem, az ajkai elnyílnak, a mellkasa pedig szaporán mozog fel-le, mégis nehezen süllyed az egyenetlen légvételeitől. 
    - Szent szar... - Szitkozódik suttogva, a saját hajába túrva, hogy a homlokába lógó szálakat elsöpörje az izzadt bőréről. Az alsó ajkamra harapva hajolok hozzá, majd nyelves csókot lopok tőle, amit ő örömmel meg is ad nekem. - Kurva jó voltál!
    - Ha ilyen véleménnyel vagy, megismételhetnénk máskor is. - mondom, és kiengedem magamból, majd mellé ülök, és halkan kuncogva az arcára nyomok egy puszit. Louis felém nézve rám kacsint, a beleegyezését közölve, aztán beszélgetni kezdünk, amit egészen addig csinálunk, amíg el nem áll az eső. Úgy döntök, vele töltöm az este hátra levő részét, már úgy is elkéstem a buliról.  

3 megjegyzés:

  1. Szia kerhetek egy baratsagbol indulo sztorit Louis-sal? :) koszii

    VálaszTörlés
  2. nagyon ügyesen osszehoztad ezt a történetet :) fantasztikusan írsz :) csak így tovább :) ha lehet kérhetek egy Harrys sztorit? :) xxxx

    VálaszTörlés
  3. Szia, nagyon ügyesen írsz, és ha lehetne, kérnék egy romantikus Harrys sztorit, ahol a kerettörténetnek is nagyobb szerepe lenne! Nagyon megköszönném! :)
    Puszi, Rose

    VálaszTörlés