2015. február 9., hétfő

Az élet savanyúan is édes

Ezt a részt Timinek írtam. Csók innen is
Citromkám. Xx
Nyáron, mint minden lelkes ember, én és a barátnőm is munkát kerestünk, ám mire észbe kaptunk mindet betöltötték, amely számunkra megfelelt volna. Unalmunkban nappalinkba kötöttünk ki, s egy amerikai filmet kezdtünk el nézni. Teljesen belemerültem az unalmas képkockákba, amelyből barátnőm éles hangja térített vissza a valóságba.
- Megvan! – kiáltotta el magát.
- Még is mi? – sóhajtottam fel, s leállítottam a filmet.
- Áruljunk limonádét.
- Mi van? – értetlenkedtem tovább, hiszen hadonászni kezdett. – Ez őrültség. Manapság ki csinál ilyet? – nevettem fel.
- Mi, mi fogjuk csinálni. Figyelj, egy próbát megér. Régen is bejött a kertvárosokban, most is biztosan működni fog – vont vállat.
- Őrült vagy, ez a 21. század – álltam fel.
- Ne mondj egyből nemet, lehet, hogy tényleg tök jó lesz.
Így kezdődött minden. Másnap már szüleink segítségével szereztünk egy helyet, asztalt, s italokat kevertünk, s hűtöttünk be. Mindent kipakoltunk, és felkészültünk a "nagy munkára". Szüleink sem voltak benne biztosak, hogy megfelelő nyári munka lett volna, de még is jobb ötletnek tartották, mint a szobában lévő tespedést.
- Még mindig őrültségnek tartom ezt az egészet – ültem le asztalunk mögé.
- Ugyan már, egy napot kibírunk – szedte szét a poharakat barátnőm.
Órák teltek el, és az emberek valóban jöttek, és vitték a hűs limonádét a kellemes nyári melegben. Mindenki ötletesnek tartotta a dolgot, hiszen egy házilag elkészített finom limonádé mindig elnyeri az emberek szívét. Feltételezésünket meghazudtolva kelt el több ital, mint amennyire mi számítottunk, így egyikünk mindig visszatért a házba, hogy újabb adagokat készítsen.
- Na, mit mondtam? – kérdezte barátnőm büszkén, amikor is leültünk a székre.
- Igen, igazad volt – bólintottam rá, s egy pohárral én magam is felhajtottam. Számat kissé elhúztam. – Basszus, ez kissé savanyúbb lett a kelleténél.
- Te csináltad – emelte fel védekezően kezeit.
- Sziasztok lányok – mosolygott ránk csábosan két srác.
- Hello – nyöszörögtem, amikor is tekintetem egy smaragd szempárral egyesült.  
- Kaphatnánk két pohárral? – kérdezte a mellette álló srác.
- Persze – vettem elő két poharat, mire töltöttem nekik, míg barátnőm a pénzt fogadta el. – Tessék – nyújtattam mind a két srác felé, a poharat.
- Köszönjük.
Teljesen elkábított mosolyával, s láttam rajta, hogy ezzel ő is pontosan tisztában volt. Rózsaszín ajkai közé vette a műanyag pohárnak szélét, s meghúzta. Kis fintorral emelte el szájától, s nyalta végig ajkait nyelvével.
- Kissé sok lett a citrom – állapította meg a valóságot a göndör.
- Öhm, igen, tudom – dadogtam. – Kissé sok citrom került bele.
- Hm, pedig egy ilyen csinos lánynak értenie kellene hozzá - kacsintott rám.
- Hát, a legjobbakkal is megesik – feleltem, mire elnevette magát.
- Igaz. Ha gondolod, segíthetek egy újabb, kissé édesebb adagot keverni – hangjában bujkált némi pimaszság, amely teljesen elkápráztatott. Alsó ajkamat beszívtam, s bólintottam.
Házunkba beérve az ajtónak nyomtam, s hevesen megcsókoltam, mire szinte másodpercek töredéke alatt reagált is. Kezeit fenekemre vezette, ám mielőtt cselekedhetett volna, felsőjének gallérjába akasztottam ujjam, s szobám felé vezettem, amelynek ajtaját minden finomkodás nélkül csuktam be, s fordítottam rá a zárat.
- Hm, vad, tetszik – jegyezte meg, amikor ágyamra löktem.
- Mertem remélni – csókoltam meg hevesen, mire nyelvemet szájába is csúsztattam azonnal, miközben kezeimmel pólóját felfelé tűrtem, majd kissé megemelkedve le is rántottam róla azt. Ezután az én felsőm következett. Ajkait nyakamon vontatta végig, ám a játszadozás nálam nem jött be, főleg nem úgy, hogy egy irtó szexi pasi feküdt lábaim között.
Mellkasára tettem tenyerem, s minden erőmet beleadva értem el, hogy újra hanyatt feküdjön előttem. Felsőtestén végig húztam nyelvem, egészen bokszeralsójának szegélyéig, amely fekete nadrágjából kilógott.
- Nem vagy beszédes típus – nevetett fel, amikor sliccéhez nyúltam.
- Beszélgetni szeretnél? – néztem fel rá.
- Rá ér utána is – kacsintott rám.
Elmosolyodva húztam le nadrágját, s szabadultam meg sajátomtól is. Teljes meztelenségben voltunk egymás mellett, mire nyelvével megnedvesítette száját, s fordított egyet, amely számomra is új fordulatot jelentett. Fölötte helyezkedtem el, míg fejem meredő pénisze felett volt, ahogyan az én széttárt lábaim között az ő arca helyezkedett el.
Kezével gyengéden végigsimított fenekemen, s lejjebb húzott magához, majd nyelvével mély nyalintást mért rám, mire azonnal felnyögtem.
- Hm, már is készen állsz – állapította meg, s ajkait lüktető nőiességemhez nyomta.
Ajkaim eltávolodtak egymástól a finom érzés miatt, de tudtam, hogy cselekednem kellett nekem is. Lejjebb hajoltam, s nyelvemmel vastag csíkot hagytam férfiasságán, mire nemi szervemre nyögött. Megborzongtam, és már vágyakozó számba csúsztattam. Ütemesen kezdtem el örömet okozni neki, mire ő maga is folytatta cselekedetét. Néha én, néha pedig ő állt meg, hogy hangosan felnyögjön a kellemesség miatt. Az öröm mind a kettőnk részéről már élen táncolt, így én cselekedve is mélyen számba engedtem, mire megremegett, elengedte magát és ennek hatására csiklómat a kelleténél jobban megszívta, amely engem is átrepített a saját gyönyörömbe. 
Kiengedtem számból hím tagját, s mellé gördültem. Szemhéjaimat lehunytam, ám nem kerülte el figyelmem, amikor is fóliacsomagnak árulkodó hangját hallottam. Oldalra fordítottam fejem, amikor is a srác éppen felgörgette magára az óvszert.
- Remélem összeszedted magad – mondta igazán mocskos hangon, míg elhelyezkedett combjaim között.
Választ már nem várta meg, hanem egyszerűen belém temetkezett. Ujjaim vállaiba mélyedtek, s a levegőt kapkodtam. Pár perc után mozogni kezdett erőteljesen, mellettem a takaró anyagát markolva. Ajkait enyéimre nyomta, nyelvét enyémhez préselte, míg a lökései egyre gyorsabbak, intenzívebbek lettek.
- Bassza meg – kiáltottam fel, amikor is megtalálta a tökéletes pontot.
- Megvagy – mosolyodott el kisfiúsan, ám következő mozdulatai egyáltalán nem voltak azok.
Tudatosan ismételte meg az erőteljes mozdulatokkal, s ostromolt. Lábaimat teljesen széjjelebb tettem, ujjaimmal fenekébe markoltam, mire ő nyakamba harapott finoman. Az eufória mind a kettőnket magával ragadott, s remegve, lihegve tértünk magunkhoz.
- Harry vagyok – vigyorgott rám, s ajkaimra nyomott egy csókot.
- Timi – mosolyogtam, s enyhén nedvessé vált hajába túrtam.
- Timi, aki a limonádéjánál sokkal édesebb – nyomott finom puszit orrom hegyére, s kihúzódott belőlem. – Gyere – nyújtotta a kezét. – Készítsünk akkor limonádét is.
Nevetve álltam fel, s öltöztem vissza, majd kezét megfogtam, s andalogva a konyhába vonultunk, hogy közös erővel finom limonádét készítsünk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése