2015. január 31., szombat

Kínzó játék

   
Ezt a részt Macy C. Morrownak írtam.
   A labda felém szállt, és nagy erővel ütöttem bele, olyannyira, hogy Joeynak esélye sem volt fogadnia. A labda súrolta az alkarját, és egyenesen a hálóba repült. A többiek is valahogy így melegítettek be, bár volt, aki több szerencsével járt, és rendesen bírta fogadni a röplabdát. Joey odament a hálóhoz, és kiszedte azt, majd feldobta a levegőbe.
   Tökéletesen fogadtam.
- (T/N), menj mélyebbre, és gyorsabban a lábakat! – utasított az edzőm a kispadon ülve, miközben a jegyzőkönyvet töltötte ki. Már hozzászoktam, hogy a kákán is a csomót keresi, úgyhogy csak a szememet forgattam – még szerencse, hogy a hátam mögött volt és nem látta.
   Joey hitetlenül megrázta a fejét, majd kosár érintéssel átpasszolta a labdát. Még mielőtt esélyem lett volna visszapasszolni neki, láttam a szemem sarkából, hogy egy másik labda süvít erre, ezért gyorsan a kezembe fogtam és hátrébb léptem. Az egyik csapattársam sietett felém, bocsánatot kért.
- Nem kéne feladnunk? – kérdeztem Beccát, aki megvonta a vállát és bólintott.
   Beállt a háló elé, mögé pedig a másik feladónk, míg mi felsorakoztunk az oldalvonalnál. Vagyis, a négyesek ott álltak, én pedig, mint a harmadik feladója a csapatnak, megbújtam a pálya sarkában és kémleltem az ellenfelet. Ekkor jöttek meg a bírók.
- Sziasztok! – köszöntek pár másodperces különbséggel, mire mindenki visszakiáltott valamit. Egy pillanatra oldalra néztem, pont akkor, mikor az egyikük rám nézett. Fekete haja fényes volt a terem neonlámpáitól, és sűrű borostás állán simított végig egyik kezével. A levegő megakadt a torkomban, és éreztem, hogy a gyomrom a térdemig süllyed. Lehet, hogy csak a képzeletem játszadozik velem és akarja, hogy többet higgyek, mint ami, de az is megeshet, hogy ő is ugyanezt élte át.
   Ha igen, hát, nagyon jól leplezte.
   Mind a két bíró – szürke nadrágban és fehér pólóingben – letette a táskáját a padra, és beálltak a jegyzőkönyvet kitöltő edző mellé. Beszélgetni kezdtek, míg én továbbra is tekintetemmel az ellenfelet néztem. Joeynak többször is sikerült a hálóba ütnie, de felfigyeltem egy ütésére, amit a csapatunk hangos huhogással jutalmazott.
- Szép volt, Joey! – kiáltottam neki, két kezemmel tölcsért formálva a szám előtt. A hangomra a fekete hajú férfi felkapta a tekintetét. Csak a szemem sarkából láttam, nem mertem rá nézni.

- Rendben, Becca, te elől leszel feladó. A párod Sarah. Próbáljátok meg kijátszani a labdákat, és az sem baj, ha nem tökéletesek a feladások, a lényeg, hogy élvezzétek a játékot. A többiek tudják a helyüket. – Mindenki bólintott, és a kezdőcsapat felállt a pályára.
   Leültem az üvegek mellé még két társammal, mi onnan figyeltük a meccset első körben. A két bíró is a helyére ment, és egy hangos sípszó után már kezdődhetett is a meccs.
   És a legfurcsább az egészben, hogy a bíró úgy sípolt, hogy végig a szemembe nézett.
- Figyelsz? – bökte meg a vállam Joey, aki kissé előredőlt, hogy megnézze az eredményt.
- Hm?
- Szerinted a következő szettben beállít? Tudom, hogy sokszor beleütöttem a hálóba, de az mindig gyakorlás közben van. Meccsen odateszem magam, és… - hadarta, mire elnevettem magam.
- Nyugi, a következőben lecseréli a fél csapatot.
   Tényleg lecserélte az edző a csapatot; én lettem elöl a feladó, és Becca hátul a négyes. Sosem éreztem még magam ennyire kellemetlenül, ugyanis rögtön arra gondoltam, hogyha elrontom, a bíró majd kiröhög magában. Ahhoz, hogy beírják a mez számunkat a jegyzőkönyvbe, hátat kellett fordítanunk az edzőmnek. A tekintetem a földre szegeztem, miközben magamon éreztem perszelő tekintetét. A gyomrom remegett, majd a kezeim is nekiláttak, ami nem túl szerencsés egy röplabda meccs közepén. Felsóhajtottam, amikor a bíró előttem sípolt, és visszafordultam, hogy rálássak a többiekre.
   Kissé leguggoltam, a combomra támaszkodtam, mialatt vártam a labdát, hogy átszerválják. Ekkor jutott eszembe egy zseniális ötlet. Miért kellene úgy vacognom egy férfitől, mint a nyárfalevél, ha a javamra is fordíthatnám a helyzetet? Ezért kissé kijjebb toltam a fenekem, és mélyebbre guggoltam.
   Joey értetlenül nézett rám, majd mögém. A szemöldökét ráncolta.
   A labda átjött, Sarah fogadta, én pedig feladtam. Tökéletesre sikeredett, mert Joey olyan erővel csapta le, hogy az ellenfélnek pislogni sem volt ideje. A forgás után én kerültem a nyitósarokba. Pattogtattam a labdát, és vártam a sípra. Csend.
   Felnéztem és találkozott a tekintetünk a bíróval, akinek szája szegletében egy gőgös mosoly húzódott. Tudta, mit csinálok. Belefújt a sípba, én pedig feldobtam a labdát. Épphogy hozzáért a labda a kezemhez, újabb síp. Értetlenül hagytam, hogy a labda átrepüljön a túlsó pályára. Senki nem értette, mi történt.
   A bíró jelzett a kezével, mire mindenki felháborodott. Kivéve az ellenfélt, mert az éljenezni és kántálni kezdett.
- De hát fél lábbal be lehet lépni, tekintettel a terem szűkösségére! – kiabálta az edző neki. A bíró megvonta a vállát.
- Kibaszott okos tojás – mormolta Joey. Odalépett hozzám és belecsapott a tenyerembe. – Nem baj, majd legközelebb kimész a portáig és onnan szerválsz – mosolygott rám.
   Hálásan rámosolyogtam. Tényleg hálás voltam, hogy így elviccelte a dolgot és kevésbé érezhettem magam kínosnak. Egészen addig, amíg nem néztem rá a bíróra. A tekintetemmel villámokat tudtam volna szórni, pláne, hogy láttam elégedett vigyorát. Faszfej.
   Hogy nem tűnik ez fel senkinek?
   Mielőtt az ellenfél szervált volna, gyorsan kitoltam a fenekemet, és jobbra-balra ingáztam, kezeimet kitárva, hogy felkészüljek a fogadásra. Szerencsére, nem nekem jött a labda, de így is vetődnöm kellett, mert Greta kezéről lepattant.
- Szép mentés – biccentett az edzőm. – Joey, a hálónál!
   Joey gyorsan mozgott, egy szempillantás alatt a sánc mögé állt és megfogta a leeső labdát.
   A játék eléggé megizzasztott, főleg, hogy bent maradtam a harmadik szettben is, de legalább szórakoztathattam a bírót a saját elképzeléseim során. Hol kihúztam magam, hogy jobban szemügyre vehesse melleimet, hogy a pólóm szegélyét felemelve töröltem le az izzadságot homlokomról, hol pedig pucsítottam azzal a tudattal, hogy én váltom ki belőle ezt a sok reakciót. Minél kevesebbet próbáltam a szemébe nézni, még akkor sem emeltem fel állam, mikor a végén megköszöntük az ellenfélnek a játékot, és a csapatkapitányunk kezet fogott a két bíróval. Éreztem magamon tekintetét, de álltam a sarat.
   Végre nem nekem kellett leszerelnem a hálót, úgyhogy sietősen felkaptam a kabátomat, cipőmet és táskámat, és elviharzottam az öltözőbe. Volna, ha nem ütközök a folyosón egy kemény mellkasba.
- Bocs – sziszegtem elnézve mellette, és megpróbáltam kikerülni.
   Megfogta a felkarom, és nem tudtam nem arra gondolni, hogy milyen érdes a keze az én bőrömön. Másik kezével felemelte az állam és szinte kényszerített, hogy a szemeibe nézzek.
- Mi a neved, cica? – kérdezte egyszerűen. Barna szemei annyira a lelkemig hatoltak, hogy csak suttogni bírtam a nevemet. – Zayn. – Zaynnek hívták. Ez valami Isteni név lehet, mert ilyet még nem hallottam.
   Nagyot nyeltem, és hirtelen pánik öntött el, hogy mi lesz, ha meglátnak a csapattársaim?
- N-nekem mennem k-kell – dadogtam.
- Öt perc – biccentett az öltözője felé.
**
   Fogalmam sincs, hogy jutottam el a férfi öltözőbe, de az biztos, hogy a következő percben arra eszméltem fel, hogy a hátam a hűvös csempével találkozott. Sarokba szorított. A táskám, a kabátom és a cipőm kiesett a kezemből.
- Mit csinálsz? – kérdeztem tőle halkan, félve, nehogy valaki megtudja, hogy itt vagyok. Zaynnel.
- Szerinted? – kérdezett vissza rekedten. Felemeltem az állam kissé, hogy levegőhöz jussak. Nagyot nyeltem, mikor tekintetünk egybe forrt. – Az elmúlt egy órában végig a seggedet néztem, vagy a lapos hasadat… - Alig mondta ki a mondatot, tenyerét máris a mezem alá simította.
   Megremegtem, míg hozzá nem szoktam bőrének hűvösségéhez. Élesen szívtam be a levegőt, mikor ajkait végigszántotta a nyakamon. Fogaival nyálas csíkot húzott a kulcscsontom vonalán, mire belemarkoltam bicepszébe. Elfordítottam a fejem, és ismét nagyot nyeltem. Arra gondoltam, hogy mit tenne bárki a helyzetemben. Zaynt elnézve nem igen zavartatta, hogy a gondolataim máshol jártak. Lehunytam a szemem, és mikor szívni kezdte a nyakam, felnyögtem.
   Zayn felemelte a szemét és elvigyorodott.
- Élvezed, ugye?
   Most tagadjam a valószínűt? Inkább megmutattam neki, mit is érzek.
   Meglepetésszerűen érte, hogy hirtelen kitörtem karjai közül, és most ő szorult a falnak. Nem harcolt ellenem, gondolom, mert köpni-nyelni nem tudott.
- Cica… - mondta rekedten.
   Fogalmam sincs, honnan ez a bátorság, de olyan közel hajoltam hozzá, hogy szánk éppen nem súrolta a másikét. Orrunk összeért, és éreztem mentolos leheletét, hogy körbeölel. Mellem kemény felsőtestének simult, és láttam a fájdalmat kiütközni arcára, mikor ágyékunk is összeért. Ha eddig nem mutatta meg, most már semmi szükség nem volt rá, mert éreztem, hogy a vér férfiasságába tódult egy másodperc lefolyása alatt.
- Sípoltál, pedig be se léptem a pályára – mondtam határozottan. A szemébe néztem és olyan komoly arcot vágtam, amennyire a helyzet megengedte.
- Most megpróbálsz bosszút állni rajtam? – nevetett fel jóízűen, mire olyat tettem, amit sosem gondoltam volna magamról. Belemarkoltam ágyékába, és egyre inkább ökölbe szorítottam a kezemet.
   Zayn szemei kipattantak és zihálni kezdett. Nem tudom, hogy a fájdalomtól vagy a vágytól.
- Miért? – kérdeztem.
- Az ellenfél megérdemelte azt az egy pontot – nyelt. – Lemostátok őket a pályáról.
   Nem elégedtem meg annyira a válaszával, de már féltem, hogy miattam lesz nemzőképtelen ez a gyönyörű férfi, ezért eleresztettem, és hátráltam tőle két lépést. Jól esett a távolság, mert a gyomrom remegése alábbhagyott, és végre levegőhöz jutottam.
- Túl jó vagy ehhez a csapathoz – mondta halkan.
- Nekem megfelel – vontam vállat. Már fel akartam venni a táskám, hogy elmenjek átöltözni, mikor lefogta mindkét kezemet és ismét a falnak nyomott.
   Levegőt se volt időm venni, ugyanis ajkait az enyéimnek nyomta és nyelvével behatolt a számba. Erőszakos volt, és kénytelen voltam felvenni nyelvével a versenyt, mert semmi esélyem nem volt kiszabadulni fogáságából. Az igazság az, hogy miután belejöttem a csókolózásba, nem is akartam. A gyomrom megremegett, mikor fogaival megrántotta az alsó ajkamat, ezzel pár másodpercnyi időt hagyva, hogy levegőhöz jussunk, mielőtt ismét a számra tapadt. Zayn torkából egy mély morgás szakadt fel, mire elmosolyodtam. A térdem megbicsaklott az egyre épülő gyönyörtől bennem, és mintha csak megérezte volna, egyik kezével a fenekembe markolt, hogy magához vonjon, a másikkal pedig a falat támasztotta.
   Mikor elege lett a gyerekjátékból, ajkai tovább vándoroltak a fülem mögötti részig. Lehunytam a szemeimet és vakon tapogattam izmos hátát. Póló volt rajta, ezért fenekéig csúsztattam kezeimet, ahol aztán kihúztam betűrt felsőjét, és lerángattam róla. Megnyaltam az ajkam. A hasán az izmok csak akkor látszódtak, ha a fény jó szögből esett rájuk, de nem is ez ejtett ámulatba, hanem az a sok tetoválás. Végighúztam a kezem köldökétől a nadrágja övéig, majd az öv alá hurkoltam ujjam, és magamhoz rántottam.
   Mikor ismét végigszántottam hátán kezeimmel, biztosra mentem, hogy ott maradjanak körmöm nyomai. Kétszer megcsináltam ezt, és Zayn mindkét alkalommal megrándult, nekem lökte kemény merevedését.
- Cica, meddig akarsz még játszadozni? – morogta, és éreztem, hogy kezét becsúsztatja a nadrágomba, ezzel elérve, hogy az anyag is lejjebb csússzon rólam. Cserébe én is az övcsatjával kezdtem el babrálni.
- Ha segítenél… azt megköszönném – csuklott el a hangom, mikor ujjai már vészesen közel jártak a déli testrészemhez.
   Percekkel később a nadrág lekerült rólam, Zayn nadrágja pedig a bokájára hullott. Erősen belemarkoltam a hajába, hogy arcát elrántsam a nyakamtól, és ajkait újra az enyémeken érezhessem. A sok mozgástól ajkai kicserepesedtek, és megborzongtam, mikor állát felemelve szánk súrolta a másikét. Borostája szúrta az arcomat. Imádtam.
   Kezét most már szabadon csúsztathatta redőim közé.
- Nedves vagy. Helyes - mormolta ajkaimra. Tovább körözött ujjaival, és soha nem tapasztalt érzés kerített hatalmába, hogy hideg fémgyűrűi is hozzáértek a meleg testrészemhez.
- Zayn, ha ezt így folytatod, el... - Nem hagyta, hogy befejezzem.
   Belemarkolt fenekembe és az ölébe kapott; könnyedén csúsztam fel a csempézett falon. Felsikoltottam, mikor aztán visszaereszkedtem az ölébe, és megéreztem ágaskodó merevedését a hasamnál. Nyaka mögött összekulcsoltam ujjaimat és végigcsókoltam arcának minden pontját. Zayn mereven állt, mint aki karót nyelt, és hagyta, hogy elkényeztessem. Mivel a fal és acélteste közé szorultam, ezért egyik kezemet levezettem hasán, és cirógattam péniszét. Felsóhajtott, ezért éreztem, hogy jól csinálok valamit. Ujjaimat hosszúsága köré fontam és pumpálni kezdtem, míg nem éreztem meg a meleg váladékot a hegyén.
- Zayn – nyöszörögtem végül, hogy csináljon valamit, mert az őrületbe kerget a tétlensége. Egyik kezét elvette a fenekem alól és rákulcsolta ujjaimra. Együtt simítottunk fel-le merevedésén. Ettől beindultam.
- Képzeld el, cica – suttogta csábítóan a fülembe. – Hunyd le a szemed és képzeld el, hogy a faszom megtölt téged. Erre vártam azóta, hogy megláttalak a bemelegítésnél. Hogy benned legyek…
   Lehunytam a szemem, ahogy kérte, és az élénk képek nyomán összerándult a gyomrom, felnyögtem. Mielőtt még közönségünk lenne, a nyakába temettem arcom, és beleharaptam izzadt bőrébe. Zayn ekkor döntött úgy, hogy valóra váltja képzelgéseit, és lassan belém hatolt.
   Az első másodpercekben szokatlan volt, de ahogy hozzászoktam, éreztem, hogy a vágy veszi át helyét.
- Nézz rám, (T/N) – könyörgött halkan a fülemhez hajolva. – Ha örömet akarok szerezni neked, akkor rám kell nézned, cica.
   Kifújtam a levegőt vállára, és felemeltem a fejem. Zayn hátra-, majd előredöntötte a csípőjét, kiérdemelve egy jóleső nyögést tőlem. – Halkabban – mosolygott rám, és szájával máris az enyém után kapott.
   Lassan csókolt, majd ahogy gyorsítani kezdett a tempóján, úgy vált szájával is egyre vadabbá. Zayn teljesen kitöltött, és a gyomromban éreztem a csomót, hogy lassanként kezd feloldani. Halkan nyöszörögtem, ziháltam a szájába, amit nem bánt. Egyáltalán nem bánta, mert ő is ugyanezt érezte.
- Bassza meg – lehelte, mielőtt meghúzta az alsó ajkam fogaival.
- Zayn, kérlek…
- Mire kérsz? – Lelassította tempóját, és ismét visszatértünk a kínzó állapotba. Csókolt, harapott, szívott, míg én nekilöktem a csípőm. Meg akartam szabadulni az érzéstől, de így nem tudtam.
   Benyúltam kettőnk közé, hogy ujjaimmal megérintsem magam, de kikapta a kezem. Ujjainkat egybefonta és a csempének szegezte.
   Ismét felgyorsította a tempót. Az égnek emeltem állam és lehunyt szemekkel adtam át magam az eufórikus érzésnek. Zayn körözni kezdett, és amint magamhoz tértem, kihúzódott belőlem. Vártam, hogy ő is elmenjen, de semmi nem történt.
- Zayn? – szóltam hozzá, de csak megrázta a fejét és annyit láttam, hogy a falat támasztja, mellkasa sűrűn emelkedik fel-le.
- Nem mehetek el benned, nincs nálam gumi – fújtatott.
   Nem kellett kétszer mondania, elé léptem és letérdeltem. Tiltakozott, de nem törődtem vele, hanem a számba vettem és szopni kezdtem. Kezét a hajamhoz irányította, és belemarkolt. Még sosem csináltam ilyet, de hálás voltam, amiért Zayn tényleg közel járt a csúcshoz az előbbiek után, és nem tartott tovább három percnél, míg megéreztem a sós folyadékot a számba lövellni. Míg magához tért, szopogattam, végignyaltam a tövétől a hegyéig, és büszke voltam arra, hogy én kísértem a csúcsra.
- (T/N)… Istenem – sóhajtotta, miután elengedte a hajam és talpra segített. Hüvelykujjammal letöröltem a számat és vigyorogtam.
   Még utoljára megcsókolt, mielőtt öltözni kezdtünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése